2026-08-09
Egyre kevesebb a víz Észak-Olaszország tavaiban
Olaszország északi tavai idén nyáron a hőség és a szárazság együttes hatásaival küzdenek. Az Iseo-tó, a Comói-tó és a Lago Maggiore szabályozható vízkészlete néhány hét alatt drasztikusan visszaesett, ami nemcsak a környezetre, hanem a mezőgazdaságra és a turizmusra is komoly hatással lehet.
Észak-Olaszország tavai évről évre turisták millióit vonzzák, idén azonban a megszokottnál jóval nehezebb helyzetben vannak. A tartós hőség, a kevés csapadék és az Alpok csökkenő hókészlete egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a térség fontos víztározóinak szintje gyors ütemben apad.
A legnagyobb visszaesést az Iseo-tónál regisztrálták. A La Nuova Ecologia a Legambiente adataira hivatkozva arról számolt be, hogy június 12. és július 24. között 79 százalékkal csökkent a tó szabályozható vízkészlete. Ez az adat azonban könnyen félreérthető: nem arról van szó, hogy 42 nap alatt a tó teljes vízmennyiségének közel négyötöde eltűnt volna. A mutató azt jelzi, hogy az adott időszakban mennyivel lett kisebb a rendelkezésre álló, szabályozható vízkészlet.
A vízszint alakulását több tényező egyszerre befolyásolja. Az idei rendkívül meleg június és július fokozta a párolgást, miközben az Alpokban már a nyár kezdetén is az átlagosnál kevesebb hó maradt. Ez azért jelent problémát, mert a hóolvadásból származó víz fontos utánpótlást biztosít a környék folyói és tavai számára. A szokásosnál kisebb hókészlet így éppen akkor biztosított kevesebb vízutánpótlást, amikor a hőség miatt nagyobb lett volna rá szükség.
A legfrissebb vízügyi értékelés szerint az Iseo-tó és a Lago Maggiore súlyos, a Comói-tó pedig mérsékelt aszályhelyzetben van. A vízhiány már nem kizárólag a mezőgazdaságot érinti: Piemont és Lombardia több mint száz településén az ivóvízellátás is nehézségekbe ütközik, egyes helyeken pedig tartálykocsikkal kell feltölteni a víztározókat. A kialakult helyzet miatt a Pó teljes vízgyűjtő területét magas fokú aszályhelyzetbe sorolták.
A probléma ráadásul nem korlátozódik Észak-Olaszországra. A Legambiente adatai szerint a közép-olaszországi Trasimeno-tó vízszintje júliusra már 1,72 méterrel a referenciaszint alatt volt, míg Szicíliában a Pergusa-tó miatt aggódnak, ahol elsősorban a rendkívül erős párolgás súlyosbítja a helyzetet.
A csökkenő vízszint a turizmus szempontjából is problémát jelenthet, különösen azokon a tavakon, amelyek nyaranta hatalmas tömegeket fogadnak. Az Iseo-tó, a Comói-tó és a Lago Maggiore partján a strandolás mellett a kikötők és a hajójáratok is fontos szerepet játszanak a turizmusban. Ha tartósan alacsony marad a vízállás, a sekélyebb partszakaszokon egyre nagyobb területek kerülhetnek szárazra, miközben egyes kisebb kikötők megközelítése is nehezebbé válhat.
Az Iseo-tónál már most akad példa erre. Clusane d’Iseo kikötőjében a sekély víz miatt felfüggesztették a menetrend szerinti hajók megállását. A tó többi járata, így a Monte Isola szigetére közlekedő kompok is továbbra is üzemelnek, az útvonalakat azonban a vízállás alakulásához igazíthatják.
Olvasd ezt is!
