A világ első végleges atomtemetője közel kétmilliárd éves kőzetbe kerül A világ első végleges atomtemetője közel kétmilliárd éves kőzetbe kerül
ONKALO létesítmény, Finnország
Fotó: Antti Yrjonen/NurPhoto via Getty Images

2026-09-29

  • Drive
  • Úti cél
  • A világ első végleges atomtemetője közel kétmilliárd éves kőzetbe kerül

A világ első végleges atomtemetője közel kétmilliárd éves kőzetbe kerül

Finnországban hamarosan történelmi jelentőségű szakaszba érhet a nukleáris hulladék végleges elhelyezése. Az Olkiluoto-sziget alatt épülő ONKALO létesítményben már azoknak a furatoknak a kialakítása zajlik, amelyekbe a tervek szerint évtizedeken át használt, kiégett nukleáris fűtőelemek kerülnek majd.

Az első, tényleges végleges elhelyezésre szánt furat fúrása idén augusztus 26-án kezdődött meg, vagyis több mint két évtizeddel azután, hogy 2004-ben elindult az ONKALO föld alatti építése. A létesítmény kezdetben kutatási célokat szolgált: a szakemberek elsősorban azt vizsgálták, hogy a közel kétmilliárd éves olkiluotói alapkőzet valóban alkalmas-e a kiégett nukleáris fűtőelemek hosszú távú elhelyezésére.

A vizsgálatok eredményei alapján a finn kormány 2015-ben megadta az építési engedélyt, így a föld alatti kutatólétesítményt fokozatosan a végleges tárolásra alkalmas létesítménnyé fejlesztették tovább.

A mostani furatokat egy kifejezetten erre a célra fejlesztett, 78 tonnás fúrógép készíti, amely több mint kilenc méter hosszú, több mint három méter széles és csaknem négy méter magas. Nem véletlenül van szükség ekkora gépre: egyetlen tárolófurat 8,4 méter mély és 1,75 méter átmérőjű, kialakítása pedig nagyjából tízórányi tényleges fúrást igényel.

A pontosság kulcsfontosságú: a furat tengelye teljes hosszában legfeljebb 25 milliméterrel térhet el a függőlegestől.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

Rétegről rétegre zárják el a külvilágtól

Az ONKALO célja, hogy a finn atomerőművek kiégett fűtőelemeit hosszú távon, a felszíni környezettől elszigetelve helyezzék el. A fűtőelemek öntöttvas betéttel ellátott rézkapszulákba kerülnek, amelyeket ezután a mélyben kialakított furatokba engednek. A kapszulákat bentonit agyag veszi körül, az alagutakat pedig később visszatöltik és lezárják.

A rendszer lényege, hogy a biztonság ne egyetlen védelmi rétegen múljon. A kapszula, a bentonit és a több száz méter vastag alapkőzet együtt hivatott megakadályozni, hogy a radioaktív anyagok a felszín közelébe jussanak. Az első tárolóalagút körülbelül 330 méter hosszú, és nagyjából harminc ilyen furat kap majd helyet benne.

Sorozatjellegű fúrásról azonban egyelőre nincs szó: az első elkészült furatokat a szokásosnál is szigorúbban mérik és ellenőrzik. Ha bármelyik eltér a megengedett paraméterektől, nem használhatják végleges elhelyezésre.

Image
Az ONKALO kiégett nukleáris fűtőelemek tárolására szolgáló rendszerének bemutatóelemei az Olkiluoto látogatóközpontban, Finnországban
Fotó: M.Pakats/Shutterstock
Az utolsó szó még a hatóságoké

Az ONKALO egyik érdekessége, hogy az építési munkák már a tényleges elhelyezést készítik elő, miközben az üzemeltetési engedélyezés még nem zárult le. A finn sugárbiztonsági hatóság augusztus elején támogató biztonsági értékelést adott ki, jelenleg pedig a finn gazdasági és foglalkoztatási minisztérium készíti elő a kormány döntését az üzemeltetési engedélyről. A radioaktív fűtőelemeket így egyelőre nem helyezhetik el a furatokban.

A mostani munkák ezért fontos fordulópontot jelentenek: a próbafúrások után először készülnek olyan tárolóhelyek, amelyek később ténylegesen a végleges elhelyezés részévé válhatnak.

Ha a rendszer minden szükséges jóváhagyást megkap, az ONKALO lehet a világ első olyan ipari léptékű létesítménye, ahol a kiégett nukleáris fűtőelemeket több száz méter mélyen, végleges elhelyezésre szánva zárják el a külvilágtól.