Norvégia visszacsábítja a jegesmedvéket

Az Európa legészakibb földterületének tekinthető Spitzbergákon eddig is kevesen éltek: egyedül a fő szigetet, illetve Bjørnøya és Hopen szigeteit lakják emberek. A bányászat főleg Sveagruva településén folyt, most viszont a falu ipari múltjának szinte minden nyomát eltüntették – ezzel új élőhelyet teremtve a jegesmedvéknek, illetve a sarki rókáknak.

A projekt eddig sikeresnek mondható: úgy tűnik, mind a jegesmedve-, mind a rénszarvas- és a rókapopuláció is visszatérni látszik.

„Egyre kevesebb a világon az olyan természeti terület, ami emberek által érintetlen. Emiatt a természet és az ökoszisztémák helyreállítása lett az új globális megállapodás egyik legfontosabb célja, Sveagruva helyreállítása pedig nagyban hozzájárul ehhez”

– olvashatók Espen Barth Eide éghajlat- és környezetvédelmi miniszter szavai az Adventure cikkében.

A rekultiváló program keretében a fotósok hetekig fényképezték és szkennelték az egész települést, hogy a jövőben a turistáknak a falu eltűnése után is legyen lehetőségük „meglátogatni” azt egy 3D-s modell segítségével. Ezt követően egy 1946-os történelmi épület kivételével az összes építményt lebontották.

A kormány sajtóközleménye szerint a terep most teljesen érintetlennek tűnik: a folyók elkezdtek visszatérni eredeti, vad medreikbe és a jegesmedvék se tudnák megmondani, hogy itt valaha egy 300 főt számláló település állt.

A rekultiváció a földterületek természetes állapotának helyreállítását jelenti az emberi beavatkozás megszüntetésével. Bár az ilyen kezdeményezések egyértelműen jót tesznek a környezetnek, kivitelezésük nem mindig a legegyszerűbb.

Az Egyesült Államokban például a Superfund-program keretében régóta folyik már a nukleáris hulladéklerakó területek rekultiválása, a veszélyes hulladékok feltakarítása viszont hosszú időbe telik, és sok bürokratikus szenvedéssel jár.

A ma már közkedveltnek számító Rocky Mountain Arsenal Nemzeti Vadrezervátum megtisztítása és újraélesztése nagyjából 2,2 milliárd dollárba (körülbelül 810 milliárd forintba) került és két évtizedig tartott – mindezt úgy, hogy sosem volt garancia arra, hogy az összes veszélyes hulladékot sikerült eltávolítani.

A Spitzbergák-projekt keretében megtisztították a területet a mérgező szennyeződésektől, eltávolították a bányászati és közlekedési infrastruktúrát – beleértve az utakat is –, illetve megpróbálták a gleccserekben gazdag tájat a legtermészetesebb formájába visszaállítani.

A Spitzbergákon ráadásul az élőhely-rehabilitáció kifejezetten sürgető, hiszen az északi-sarkvidéki szigetcsoport a Föld egyik leggyorsabban melegedő régiójának számít.

Olyannyira, hogy a rekordmeleg nyár idején egy napon a hőmérséklet meghaladta a Párizsban tapasztalhatót. A jegesmedvék így könnyen elveszíthetik a hozzáférést a tengeri jéghez, mely természetes élőhelyüket jelenti.