A spanyol település, ami titkos favoritja lesz a turistáknak a közeljövőben

Sevilla és Cádiz között, olajfákkal és szőlőültetvényekkel körülölelve fekszik ez a 213 ezres lakosú város, amely már a mór időkben virágzott. Központjában ma is áll az egykori Alcázar-erőd, a város arab múltjának emléke, amelynek falai mögött illatos narancsligetek és csendes kertek húzódnak. A „de la Frontera” elnevezés („a határtól”) a középkori határvidékre utal: itt találkozott a keresztény és a muszlim világ, amelynek öröksége ma is minden utcában érezhető.

Jerez egyik legkülönlegesebb hagyománya a lovasművészet. A 13. században honosodott meg itt a lovaglás kultúrája, a város pedig a híres karthausi ló szülőhelye lett. Az 1973-ban alapított Királyi Andalúziai Lovasművészeti Iskola ma is a város büszkesége: az „Így táncolnak az andalúziai lovak” című előadás világszinten egyedülálló látvány. Májusban pedig a Feria de Jerez fesztivál idején a hely szinte egyetlen hatalmas lovas- és flamencoünneppé változik.

A Centro Andaluz de Flamenco múzeumában megismerhetjük a tánc történetét, a helyi tabernákban pedig minden este megszólal a gitár és az ének. A City&See szerint az egyik legismertebb hely, a Tablao Puro Arte, ahol a flamenco erejét testközelből érezhetjük át.

A gasztronómiai élmények sem maradnak el: Jerez a sherry hazája. A helyi „bodegákban”, mint a legendás Tío Pepe vagy a Bodegas Tradición, végigkóstolhatjuk a különböző stílusokat – a száraz finótól a testes olorósóig –, és közben évszázados hordók, régi spanyol mesterek festményei és fűszeres levegő között sétálhatunk.