Így őrzik ruháikon évszázados történeteiket a kínai Li asszonyok Így őrzik ruháikon évszázados történeteiket a kínai Li asszonyok
Illusztráció
Fotó: Ann Kapustina/Shutterstock

2026-09-22

  • Drive
  • Úti cél
  • Így őrzik ruháikon évszázados történeteiket a kínai Li asszonyok

Így őrzik ruháikon évszázados történeteiket a kínai Li asszonyok

Hajnan szigetén évszázadok óta különleges módon öröklődik tovább a Li népcsoport múltja. Mivel saját írásrendszerük nem alakult ki, történeteiket és hagyományaikat generációkon keresztül textileken örökítették meg. Az ősi mesterség néhány évtizede még az eltűnés szélére került, mára azonban újra több tízezren gyakorolják.

A Li asszonyok pamutból, kenderből és más természetes szálakból készítenek ruhákat, valamint a mindennapokban használt textileket. A munkafolyamat több eltérő technikát foglal magában: a fonást, a festést, a szövést és a hímzést, köztük a kétoldalas hímzést és az egyoldalas jacquard szövést is. A díszítőmotívumok mind külön jelentéssel bírnak. A minták a Li közösség történetét és legendáit, vallási elképzeléseit, tabuit, szokásait és hagyományait is megőrzik, így a textilek egyfajta vizuális emlékezetként működnek. A technikák megtanulását hagyományosan már gyermekkorban elkezdték.

Az ismereteket többnyire az anyák adták tovább lányaiknak, szóban és személyes bemutatással. Sokáig ez jelentette a tudás fennmaradásának legfontosabb módját.

A 2000-es évekre azonban egyre nagyobb veszélybe került a hagyomány. Amikor az UNESCO 2009-ben felvette a Li textilkészítési technikákat a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökségek listájára, mindössze körülbelül ezer gyakorlót tartottak számon, többségük ráadásul idősebb volt. A fiatalabb nemzedékek közül sokan inkább a modern divatot választották, és egyre kevésbé érdeklődtek a hagyományos módszerek iránt.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

Van jövője az ősi mesterségnek

Az elmúlt években azonban sokat javult a helyzet. A tudásátadásba egyre több férfi is bekapcsolódott, a technikák pedig az oktatásban is megjelentek. Kutatásokkal, bemutatókkal és különféle programokkal próbálták közelebb hozni a Li textilművészetet a fiatalabb generációkhoz, mára pedig közel 20 ezerre nőtt a gyakorlók száma.

Az erőfeszítések eredményét az UNESCO is elismerte: 2024-ben a Li textilkészítés átkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Image
Illusztráció
Fotó: Valery Bocman/Shutterstock

A hagyomány ma már nemcsak a közösség identitását erősíti, hanem sok helyi család számára megélhetést is biztosít. A túlzott elüzletiesedés ugyanakkor új veszélyt jelenthet. Az UNESCO szerint fontos, hogy a textilek növekvő népszerűsége mellett se vesszen el a minták mögött rejlő kulturális jelentés és közösségi tudás.