Merészet álmodott a kamasz fiú, amire a Szovjetunió sem készült fel

Miután 1968 októberében a reykjavíki csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan nem tudott dűlőre jutni a nukleáris kérdésekben, Mathias Rust német származású tinédzser elhatározta, hogy a kezébe veszi a dolgokat, írja a hamuesgyemant.hu.

„Úgy gondoltam, hogy minden ember ezen a bolygón felelős valamilyen előrelépésért, lehetőséget kerestem arra, hogy kivegyem a részem ebből”

– mesélte a férfi.

Sok fiatalhoz hasonlóan Rustnak is világmegváltó tervei voltak, amiket egy észak-európai körutazáson szeretett volna megvalósítani. Pilótaengedélye és 50 órányi repülési tapasztalata révén, Rust egy Cessna géppel nekivágott az útnak.

Ez is érdekelhet: Titkos bunker London mellett, atomháború esetén

Erről 1987. május 13-án értesítette szüleit, azt azonban nem említette meg, hogy az út során a Szovjetunióban található Vörös teret is érinteni fogja.

Ugyan a férfi sokat hezitált, be merje-e vállalni az akciót, végül a Helsinkiben véghezvitt leszállást követően mégis belevágott előzetesen kigondolt tervébe.

Május 28-án reggel Rust a helsinki légiforgalmi irányításnak még azt mondta, hogy Stockholmban szeretne leszállni, ám nem sokkal a felszállást követően irányt változtatott, és egyenesen Moszkva felé indult.

A világ legnagyobb légvédelmi rendszerével rendelkező Szovjetunió légterébe hajtva, a finneket elfogta a pánik, és hajtóvadászatot rendeltek el, miután azt feltételezték, hogy a szovjetek már rég kilőtték Rust gépét. A férfinek azonban semmi baja nem esett, mert bár a szovjet radarok érzékelték a jelenlétét, egy MiG vadászgép valamilyen okból kifolyólag nem tekintette fenyegetőnek Rust gépét.

Bár Rust akciója nem a tervek szerint ment végbe, sikerült leszállnia Moszkvában, a Szent Vazul-székesegyház mellett. Ez komoly következményekkel járt azonban, az illetékes szovjet vezetőket nyugdíjazták, és több mint 150 személyt rúgtak ki állásukból.

Bár Rustot négy évnyi munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték, miután 1988-ban Reagan és Gorbacsov aláírták az atomsorompó-szerződést, a férfit 14 hónap után kiengedték.