Az Olajfák hegye és a Gecsemáné-kert

A Földközi-tenger és a Holt-tenger között húzódó Júdeai-hegyvidéken található szent város, Jeruzsálem a világ egyik legrégebbi városa. Elképesztő mennyiségű látnivalót kínál, mint például a Templom-hegy, a Siratófal (más néven a Nyugati fal), Dávid király sírja, a Via Dolorosa és még sorolhatnánk. A keresztények számára különös jelentőséggel bír az Olajfák hegye és a Gecsemáné-kert – húsvét alkalmából most ezeket mutatjuk be.

Az Olajfák hegye egy észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron-völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől. Nevét az olajfaligetekről kapta, amelyek régen a dombon voltak. A zsidók évezredek óta itt temetkeznek, mivel hitük úgy tartja, hogy az utolsó ítélet a hegy alatt, a Jósafát-völgyben kezdődik. Az Olajfák hegyéről gyönyörű kilátás nyílik Jeruzsálemre és a városképet meghatározó épületekre.

A terület ősidőktől fogva az imádság helye, nagy része pedig zsidó sírkert, amelyet már a bibliai időkben is használtak. Ez a világ legrégebbi, folyamatosan használt temetője. A temetőben sírhelyet vásárló zsidók az elsők akartak lenni a Zakariás próféta által megjövendölt megváltásban és feltámadásban. Az Olajfák hegyén való temetkezés sohasem az elhunyt pénztárcájától függött, hanem elsősorban földi pozíciójától: próféták, rabbik, kohének (a rabbinikus időszakot megelőzően a zsidó vallás papi rendjének tagjai, akiket a mai napig számon tartanak) nyugszanak itt.

Az Olajfák hegyét az Ószövetség és az Újszövetség is megemlíti, a 4. századtól sok keresztény szerzetes vonult vissza ide remeteségbe, akik rengeteg régészeti leletet hagytak maguk után. A legfontosabb látnivalók közé tartozik a Mennybemenetel temploma, amely a kereszténység egyik szent helye. A hagyomány szerint Jézus a feltámadása után innen ment fel a mennybe. A Miatyánk-templom a karmelita kolostor része, amely Eleona szentélyeként is ismert – itt mondta el Jézus a Miatyánkot a követőinek.

Jeruzsálem óvárosától keletre, az Olajfák hegyének lábánál található a Gecsemáné- vagy Getszemáni-kert. Jézus idejében egy major állt itt, amelyben olajprés működött, erre utal héber neve is: Gat Smanim – az olajprés helye.

A mai kertben a fiatal olajfák, ciprusok és más növények között található nyolc ősrégi olajfa is, melyek a tudományos vizsgálatok szerint a 12. század óta nőnek a kertben, azaz körülbelül 900 évesek. Törzsük átmérője 3 méter körül van. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ezek a fák ikertestvérek, mivel a DNS-ük megegyezik. Ezek a matuzsálemek kiváló egészségnek örvendenek és a mai napig teremnek.

Mivel a Szentírás Jézussal kapcsolatban említi a kertet, ezért a keresztények számára fontos helyszín. A kertben található az a szikla, amely mellett a keresztény hagyomány szerint Jézus imádkozott, mielőtt Júdás elárulta őt. A 4. században egy szentélyt építettek itt, amelyet később bazilikává bővítettek a keresztesek, amely azonban az idők során ismét elpusztult. Ma a kert lenyűgöző látványossága az 1919-1924 között épült Nemzetek Temploma, amelyet az egykori bazilika romjain építettek a világ minden tájáról érkezett adományokból.