2026-08-01
Európa egyik leghíresebb hegye is rákerült az UNESCO Világörökségi listájára
Az ókori görögök szerint az Olümposz ködbe burkolózó csúcsai fölött élt Zeusz és a tizenkét olümposzi isten. A Görögország fölé magasodó hegy most újabb rangos címet kapott: tizenkét év várakozás után felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
A döntést az UNESCO Világörökségi Bizottságának 48. ülésén, a dél-koreai Puszanban hozták meg. A 2918 méteres Olümposzt vegyes világörökségi helyszínként ismerték el, vagyis természeti és kulturális értékei egyaránt szerepet játszottak a felvételben.
A hegy 2014 óta szerepelt Görögország előzetes jelöltlistáján. Különleges mikroklímájának, meredek szintkülönbségeinek és tengerközeli fekvésének köszönhetően rendkívül változatos élővilág alakult ki rajta. Mészkősziklák, mély szurdokok, karsztos mélyedések és éles hegygerincek tagolják a tájat, amely számos ritka és kizárólag itt élő növényfajnak ad otthont.
Homérosz és Hésziodosz művei nyomán az istenek lakhelye az ókori görög világ egyik legismertebb jelképévé vált, hatása pedig a római kultúrában és az európai művészetben is tovább élt. A világörökségi cím így egyszerre szól a hegy természeti értékeinek és annak a mítosznak, amely évezredek óta körülveszi.
A döntést Görögországban történelmi jelentőségűnek nevezték. A helyi vezetők szerint a rangos elismerés az öröm mellett komoly felelősséggel is jár: a növekvő érdeklődés közepette meg kell őrizni a hegy érzékeny élővilágát és sajátos karakterét a következő nemzedékek számára.
A puszani ülésen összesen 25 új helyszín került fel a világörökségi listára. Közöttük találjuk az 1944-es normandiai partraszállás partszakaszait, Aszuka és Fudzsivara egykori japán fővárosainak régészeti emlékeit, valamint a dél-szudáni Boma–Badingilo tájat, ahol a világ egyik legnagyobb szárazföldi emlősvándorlása zajlik. Ez utóbbi Dél-Szudán első világörökségi helyszíne lett.
Az UNESCO listáján ezzel már 1273 helyszín szerepel. Az Olümposz felvétele pedig arra emlékeztet, hogy vannak tájak, amelyekben a természet és az emberi képzelet története szinte elválaszthatatlanul fonódik össze.
