Kultúrsokk Párizstól? A Párizs-szindróma ennek a kemény válfaja

Nemrég óriási felhajtást okozott a @realphdfoodie nevű TikTok-felhasználó videója, melyben arról számol be, hogy lyoni látogatása messze volt a tökéletestől. A nő nagy reményekkel indult a francia városba, ám álmait keresztülhúzta a rideg valóság: francia nyelvtudás híján abszolút kiközösítve érezte magát, és elmondása szerint szociális emberként is lehetetlen volt bárkivel valamilyen kapcsolatot létesítenie.

A legkedveltebb kommentekben a felhasználók együttéreztek Angelinával, kifejtve, hogy Franciaországban nyaralni sokkal kiábrándítóbb lehet, mint amire gondolnánk. Angelina ugyanis nincs egyedül ezzel a helyzettel: a Párizs-szindróma kifejezést először Hiroaki Ota francia-japán pszichiáter használta 1986-ban, azóta pedig többeket is érint a pszichológiai zavar.

Ez is érdekelhet: 8 kevésbé ismert tény Párizsról

Japánt különösen érinti ez a jelenség, mivel a helyi popkultúrában Párizst gyakran idealizálják. Ez viszont komoly következményekkel is jár; a kétezres évektől kezdve rengeteg japán turistát kellett pszichiátriai intézménybe küldeni az őket ért francia tapasztalat miatt.

A páciensek egy-egy zavar miatt komoly tüneteket is tapasztalnak, ilyen például a pánikroham, a szorongás, a depresszió, és a téveszmés állapot, vagy a szédülés.

A „betegséget” a hivatalos szövegek a legtöbbször egy intenzív kultúrsokként írják le.

Az állapotot állítólag négy tényező okozza. A legnagyobb problémát általában a nyelvi akadályok jelentik, ugyanis a franciák nem arról híresek, hogy előszeretettel használják a globálisan legnépszerűbbnek számító angol nyelvet. Ehhez kapcsolódnak a viselkedésbeli különbségek is, melyek rendkívül zavaróak lehetnek a kommunikáció csökkent formalitási szintje, a hangulat vagy hangnem gyakori ingadozása, valamint az érthetetlen humor miatt.

A harmadik tényező a fizikai kimerültség, ugyanis a legtöbb utazó rendre túl sűrűre állítja össze a párizsi menetrendjét. Ehhez csak hozzájönnek a jetlag tünetei, és a négy tényezőt kombinálva már nem nehéz megérteni, miért annyira kimerítő és komoly ez az állapot.

Ha tovább olvasnál: 2030-ra kizöldül Párizs belvárosa

A jelenség egyébként nem csak Párizsra vonatkozik; olyan városok esetében is megfigyelhető, mint New York vagy Jeruzsálem. Firenzében egy sajátos változata is létezik: a Stendhal-szindróma egyfajta túlterheltséget jelent, melyet az olasz városban látható művészeti alkotások látványa okoz. Több látogatónál ugyanis fizikai tüneteket – például nehéz légzés, szorító mellkas, tachykardia – okoznak a helyi látványosságok.

Párizsban viszont a japán nagykövetségen még egy 24/7-es segélyvonalat is létrehoztak azoknak az idelátogató turistáknak, akik a durva kultúrsokk miatt ellátásra szorulnának.