2026-10-28
A svéd otthonok titka: így fűtik fel a házakat északon telente
A skandináv telek mellett évszázadokon át nem az volt a kérdés, hogyan fűtsenek erősebben, sokkal inkább az, hogyan tartsák bent minél tovább a már megtermelt meleget. A svéd faházakban ezért a fűtőberendezések és maga az épület szerkezete is a hőtakarékosságot szolgálta.
Svédország és Norvégia belső vidékein télen akár mínusz 30 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet. A modern szigetelések és központi fűtés megjelenése előtt így minden hasáb fa számított. Ebben lett kulcsszerepe a svéd cserépkályhának, a kakelugnnak.
A 18. században a svéd vasipar hatalmas mennyiségű fát használt fel, ezért egyre fontosabbá vált a tüzelőanyaggal való takarékoskodás.
A svéd államtanács megoldás gyanánt 1767-ben Fabian Wrede tábornokot és Carl Johan Cronstedt építészt bízta meg egy hatékonyabb konstrukció kidolgozásával. Az általuk továbbfejlesztett cserépkályha belsejében hosszú, kanyargó füstjáratokat alakítottak ki. A forró füst így nem egyenesen távozott, hanem hosszabb utat tett meg a kályha belsejében, miközben átadta hőjét a falazatnak.
Ennek köszönhetően a kakelugn még jóval a tűz kialvása után is órákon át sugározta a meleget. Sok esetben naponta két-három begyújtás is elegendő lehetett ahhoz, hogy a helyiségek tartósan kellemesebbek maradjanak.
A régi faházaknál a gerendák közötti réseket mohával és agyaggal tömítették, hogy kevesebb hideg levegő jusson be. A padlók szigetelésére is figyeltek, a szobákat pedig kisebbre, a belmagasságot alacsonyabbra tervezték, így kevesebb levegőt kellett felfűteni.
(Forrás: kerteszkedj.hu)
Olvasd ezt is!
