2026-05-17
Türkmenisztán új korszakot nyithat a turizmusban
A világ egyik leginkább elszigetelt országának tartott Türkmenisztán lassú nyitásba kezdett a külvilág felé. A modern startupok megjelenése, az erősödő közösségimédia-jelenlét és a visszafogott gazdasági reformok mellett a turizmus fejlesztése is egyre nagyobb hangsúlyt kaphat, ami új figyelmet irányíthat az ország különleges látványosságaira – köztük a híres „Pokol kapujára” is.
A világ egyik legzártabb és legtitokzatosabb országának tartott Türkmenisztánban egyre nagyobb figyelmet kap egy helyi e-kereskedelmi startup. A 38 éves Azat Seyitmuhammedov modern, nyitott irodából vezeti a közel tíz éve alapított Wabrumot, amely a közép-ázsiai országban valódi úttörő vállalkozásnak számít. Bár egy hasonló cég Berlinben vagy San Franciscóban megszokott lenne, Türkmenisztánban az ilyen kezdeményezések még mindig ritkaságnak számítanak.
– mondta el Seyitmuhammedov az Independentnek. A főként ruhaszállítással foglalkozó vállalat nem az egyetlen feltörekvő szereplő az országban, Türkmenisztánban azonban a technológiai fejlődés továbbra is erősen szabályozott politikai környezetben zajlik.
A Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedést követően Saparmurat Niyazov elnöksége alatt az ország gyakorlatilag elzárkózott a külvilág jelentős részétől, és a világ egyik legszigorúbb vízumrendszerét vezette be. A 2022-ben hivatalba lépett új elnök, Serdar Berdimuhamedow alatt ugyanakkor a nyitás óvatos jelei tapasztalhatók.
Az út azonban nem zökkenőmentes. Az országban az internet továbbra is lassú és erősen cenzúrázott, ennek ellenére VPN használatával egyre többen érik el az olyan közösségi oldalakat, mint a TikTok vagy az Instagram. Enejan Velmuradova influenszer például 2020-ban kezdett aktívabban jelen lenni az Instagramon, hogy utazási irodáját a tehetősebb türkmének körében népszerűsítse.
„Türkmenisztán lakosaként nagyon örülök annak is, hogy végre kezdik lebontani a sztereotípiákat, köztük azt az elképzelést, hogy Türkmenisztán zárt ország” – mondta a portálnak.
Türkmenisztán nem csupán politikai zártsága miatt számít különleges úti célnak, hanem azért is, mert egészen szürreális látnivalókat rejt. Ezek közül az egyik legismertebb a „Pokol kapuja”, vagyis a Karakum-sivatag közepén tátongó Darvaza-gázkráter, amely évtizedek óta az ország egyik legfurcsább jelképének számít. A látványosságot ugyanakkor ma már óvatosabban érdemes kezelni, mert a lángok az utóbbi időben gyengültek, részben a hatósági beavatkozások és a gázkitermelés miatt.
Az ország emellett a legendás Selyemút egyik fontos állomása is volt. Ennek egyik legjelentősebb öröksége Merv oázisvárosa, amely évezredeken át meghatározó kereskedelmi központként működött, ma pedig UNESCO világörökségi helyszínként várja a látogatókat.
A természeti látványosságok közül kiemelkedik még a Yangykala-kanyon is, aminek neve magyarul nagyjából „tüzes erődöket” jelent. A Türkmenbaşy városától mintegy 160 kilométerre keletre található vöröses sziklaformációk szinte földöntúli látványt nyújtanak. A különleges helyek sorát gazdagítja továbbá a föld alatti Köw Ata-tó, a Kyrk Gyz-barlang és a Saparmurat Haji mecset is.
A főváros, Asgabat továbbra is Közép-Ázsia egyik legkülönösebb úti célja. A márványépületekkel, monumentális terekkel és gyakran szinte üres sugárutakkal teli várost sokan csak a „halottak városaként” emlegetik.
