A közép-európai barlangváros, ami teljes egészében a föld alatt bújik meg A közép-európai barlangváros, ami teljes egészében a föld alatt bújik meg
Wieliczka, Lengyelország
Fotó: Mo Wu/Shutterstock

2026-02-10

  • Drive
  • Úti cél
  • A közép-európai barlangváros, ami teljes egészében a föld alatt bújik meg

A közép-európai barlangváros, ami teljes egészében a föld alatt bújik meg

Lengyelország déli részén, Krakkótól alig 15 kilométerre egy olyan föld alatti világ rejtőzik, amelyhez foghatót kevés helyen találunk Európában. A wieliczkai sóbánya nem egyszerűen egy egykori ipari létesítmény, hanem egy évszázadok alatt formálódott, barlangszerű „sóváros”, ahol kápolnák, szobrok és hatalmas termek váltják egymást a mélyben.

A történet jóval a középkor előtt kezdődik. Körülbelül 13,5 millió évvel ezelőtt tengervíz borította ezt a területet a Kárpátok lábánál, majd a víz visszahúzódásával hatalmas sókészletek maradtak a föld alatt. A neolitikum idején már ismerték és használták a sót: a régészek Közép-Európa legrégebbi sóbányászati eszközeit találták meg a város közelében. A források eltűnése után, a 11–12. századtól kezdve egyre mélyebbre ástak, a 13. századtól pedig folyamatos bányászat zajlott itt.

 

A sóbánya egészen 1996-ig működött, mára viszont az UNESCO világörökség része, és Lengyelország egyik legkülönlegesebb látványossága.
Image
A Szent Kinga-kápolna Wieliczkában
Fotó: zedspider/Shutterstock

A föld alatt több mint 245 kilométernyi alagút húzódik, kilenc szinten, a legmélyebb pontján 327 méterrel a felszín alatt, írja az IFLScience. Ez már önmagában is lenyűgöző, de az igazi meglepetés az, ami ezekben a járatokban vár. A bánya legismertebb része a Szent Kinga-kápolna, egy hatalmas, sóból faragott templomtér, amelyet a bányászok alakítottak ki.

A falak, a padló, az oltár és még a csillárok is sóból készültek, akárcsak Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájának domborműves másolata vagy II. János Pál pápa szobra. A tér egyszerre monumentális és meghökkentően intim, mintha egy másik világban járnánk.

A wieliczkai járatokon az évszázadok során olyan nevek fordultak meg, mint Goethe, Alexander von Humboldt vagy Kopernikusz. Ma pedig nagyjából 143 zlotyért – kb. 34 euróért – bárki leereszkedhet ebbe a föld alatti városba, ahol a történelem, a hit és a természet szó szerint kőbe – pontosabban sóba – lett vésve.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!