Az Amazonas mélyén megtalálhatták a világ legnagyobb kígyófaját

A Queenslandi Egyetem kutatói rekordméretű kígyófajra bukkanhattak az ecuadori Amazonas-vidéken. Az eddigi ismereteink szerint a világ legnehezebb és leghosszabb kígyója a szintén Dél-Amerikában őshonos zöld anakonda, aminek egyik példánya 8,43 méter hosszúra nőtt, súlya pedig 227 kilogramm körül mozgott.

A kontinens vizes területein élő kígyók elsősorban villámsebességükről és óriási erejükről ismertek, a prédák köré tekeredő testükkel ugyanis pillanatok alatt képesek megfojtani áldozatukat mielőtt egészben lenyelnék azt.

Most a kutatóknak az őslakos Waorani törzzsel együttműködve sikerült több példányt is elkapni az Ecuadorban újonnan felfedezett fajból, amit végül északi zöld anakondának (Eunectes akayima) neveztek el.

Még érdekesebb, hogy egy frissen publikált, több évtizedes munkán alapuló kutatás szerint a zöld anakonda és a most felfedezett kígyófaj genetikai szempontból különbözik, az eredmények szerint pedig

az északi zöld anakonda egy teljesen új fajt alkot.

„Szinte felfoghatatlan, hogy mekkorák ezek a kígyók. Az egyik nőstény, amire rátaláltunk 6,5 méter hosszú, de a Waorani törzs tagjai már 7,5 métert meghaladó és több mint 500 kilogrammot nyomó példányokról is beszámoltak”

– idézi a kutatás társszerzőjét, Dr. Bryan Fry-t az Independent.

A tanulmány szerint az új faj nagyjából 10 millió éve fejlődhetett ki az eddig már ismert zöld anakondákból, amelytől genetikai szinten 5,5 százalékkal különbözik.

Összehasonlításként: az emberek genetikailag mindössze 2 százalékkal tér el a csimpánzokétól.

A felfedezés kulcsfontosságú az anakondák fennmaradását tekintve, mivel a csúcsragadozók – és persze kisebb társaik is – létfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásában.

Egy egészséges anakondapopuláció megléte azt jelenti, hogy a helyi ökoszisztémák élénkek, bővelkednek táplálékban és tiszta vízben, míg a kígyók csökkenő száma környezeti problémákra utalna.

Mivel az Amazonas térsége több környezetpusztító jelenségnek van kitéve – például erdőtüzeknek, mezőgazdasági erdőirtásnak –, ezért a kígyók élettere is egyre inkább veszélyben van. Fry szerint különösen sürgős annak a kutatása, hogy az olajszennyeződésből származó petrolkémiai anyagok hogyan befolyásolják ezen ritka kígyók termékenységét és szaporodásbiológiáját.