A Duna és a Vág összefolyásánál, a Csallóköz délkeleti csücskében fekvő Komárom több szempontból is különleges. Az nem ritkaság, ha egy várost két részre oszt egy folyó, vagy ha lakói több nyelven beszélnek – az azonban nem mindennapi, ha a városrészek más-más országok területére esnek.
Komárom a szlovákiai magyar közösség oktatási és kulturális központja: magyar tannyelvű gimnáziuma Szlovákia egyik legjobb középfokú iskolája, de itt működik a Selye János Egyetem is, amely az egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény Magyarország határain kívül, a magyarul játszó Jókai Színház pedig nemcsak Szlovákiában népszerű, hanem a határ túloldalán is.
Határtalan erőd
Fotó: 123rf
A történelmi városközpont az északi, szlovákiai részen található, amelyet nem hivatalosan néha Révkomáromnak is neveznek, hogy így különböztessék meg a magyarországi Komáromtól. A két város nemcsak kulturális, gazdasági és családi vonatkozásokban kapcsolódik egymáshoz ezer szállal, hanem a közös történelem által is. Ennek leglátványosabb – és a városban közlekedve fizikailag is kikerülhetetlen – példája a Duna mindkét partjára kiterjedő, gigantikus méretű erődrendszer,
amely a maga nemében Európa-szerte egyedülálló.
A szlovákiai oldalon található az Öreg- és az Újvár, valamint a Nádor-vonal, a Vág-vonal és a Vág-hídfő, a magyar oldalon pedig a Csillagerőd, az Igmándi és a Monostori erőd. Az erődrendszer egyes részeiben ma különböző kiállítások, múzeumok kaptak helyet – például a VI. bástyában a római kori gyűjteményt bemutató Lapidárium, a Monostori erődben pedig a Kenyérmúzeum –, más részeiben pedig éttermek, rendezvényhelyszínek, különféle vállalkozások működnek.
Sem csellel, sem erővel
Fotó: 123rf
A lenyűgöző bástyákkal szegélyezett erődrendszer a XIX. század végére épült ki teljes egészében, ám a gyors fejlődésnek induló modern haditechnika következtében a XX. századra elveszítette hadászati jelentőségét. Azt megelőzően viszont több évszázadon keresztül ellenállt minden hódítónak – sem a török hadak, sem Napóleon, sem a magyar szabadságharc leverésére küldött osztrák császári csapatok nem tudták elfoglalni. Európa egyik legnagyobb erődkomplexuma fénykorában 200.000 fős hadsereget tudott befogadni, kerülete pedig csaknem 16 kilométer hosszú volt. Legendás bevehetetlenségét szimbolizálja az Újvár nyugati bástyáján egy fiatal lány szobra, a Kőszűz. Talapzatának latin nyelvű felirata:
„Nec arte, nec marte" – azaz: Sem csellel, sem erővel.
A komáromi vár leghíresebb kapitánya Klapka György volt, akinek emlékét tér, utca és szobor is őrzi a városban, sőt, a városháza óratornyának ablakában megjelenő trombitás huszár – a helyiek és a turisták legnagyobb örömére – minden nap négy alkalommal a Klapka-indulót játssza el.
Európa kicsiben
Fotó: 123rf
Az erőd révén Komárom építészeti és kulturális öröksége európai szinten is egyedülálló érték, azonban a város egy másik különleges turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. A belvárosban található Európa-udvar – akárcsak az erőd – kapukon keresztül közelíthető meg. Az éttermekkel, kávézókkal, sörözőkkel szegélyezett hangulatos téren 45 európai ország jellegzetes építészeti stílusában felépített házak csodálhatók meg. Komárom általában véve is, de ezzel a térrel szó szerint olyan, mint Európa kicsiben.