A hányattatott sorsú szepességi város a középkor óta őrzi sokat megélt erődszerű katedrálisát, élő emléket állítva ezzel a magyar, cipszer, lengyel és szlovák történelemnek.
II. András király 1209-ben kiadott okiratában említik először a szepesi prépost, az Andechs-Meran nemzetségből származó Adolf nevét. Az elöljárót az idők folyamán több tucat utód követte a préposti székben. A prépostok az érsek helyettesei voltak, akik tanácsadók – kanonokok – körére támaszkodtak. A prépostok és kanonokok székhelye egy, a mai Szlovákia keleti részén fekvő, egyedülálló városkában, Szepeshelyen avagy Szepeskáptalanban található. A szlovák Vatikánnak is nevezett település 1993 óta az UNESCO Világörökség része.
Hadaktól fenyegetve
Fotó: Shutterstock
A két másik látványosság, Lőcse városa és Szepes vára között fekvő Szepeshely leghíresebb építménye a 13. század elején épült Szent Márton-katedrális. Az építkezést kezdetben a pénzhiány nehezítette, 1241-ben pedig a tatárjárás akasztotta meg. A templom végül 1245 és 1273 között épült meg.
Tizenöt évvel később azonban a Fekete-tenger mellékéről a mongol csapatok nyomására Magyarországra menekült kunok törtek be Szepeshelyre. 1312-ben pedig Trencséni Csák Máté csapatai dúlták fel az egyházi városkát. A 15. században a husziták az egyik prépostot is foglyul ejtették. Mindezek ellenére a település fejlődése nem állt meg, 1665-ben városfal épült köré.
Bár Szepeskáptalan a prépostok székhelye volt, neve a káptalanra, azaz a kanonokok által alkotott testületre utal. A kanonokok részben szerzetesként éltek, emellett azonban a környező településeken papi szolgálatot is folytattak. A középkori Magyarországon a korabeli források szerint mintegy ötven káptalan működött.
Prépostságból püspökség
Fotó: Shutterstock
Szepeshely a Szepességben található, ez a régió kézműves iparának és a kereskedelemnek köszönhetően gazdagodásnak indult. A 15. század elején azonban Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította a Szepességet a lengyel királynak, hogy így szerezzen kölcsönt háborús tervei megvalósítására. Lengyelország Mária Terézia idejében veszítette el ezt az országrészt, éppen ebben az időszakban, 1776-ban vált a szepesi prépostság püspökséggé. Az ezt követő kétszáz évben Szepeshely virágzott. Ennek vetett véget a kommunisták hatalomra kerülése, akik az egyház képviselőit kiűzték, az épületegyüttest pedig a hadsereg, majd a földműves-szövetkezet vette birtokába. Ez az egyedülálló egyházi kisváros Szepesváralja részévé vált. Felújítására csak a kommunista rendszer bukása után került sor, ezt követően nyerte el fokozatosan mai képét.
A Szent Márton-katedrális mellett az épületegyüttes része a püspöki rezidencia, a 14. és 18. század között épült tíz kanonokház, egy 17. századi kápolna és a papi szemináriummá alakított jezsuita kolostor. Az egyházi városka egy barokk stílusú püspöki kerttel is büszkélkedhet, mely a Szent Márton-katedrálissal együtt nyitva áll a látogatók előtt.
Szepeskáptalan számokban
45 – az Adolf prépostot követő prépostok száma
14 – ennyi püspök állt Szepeskáptalan élén
25 – ennyi négyzetkilométernyi területet foglal el az épületegyüttes
1993 – ebben az évben került fel Szepeskáptalan az UNESCO listájára