Ha teheted, minél hamarabb nézd meg élőben is a következő három világörökségi helyszínt, mert könnyen lehet, hogy néhány hónapon vagy éven belül az enyészeté lesznek. Azokat a helyeket, amelyek veszélyben érez az UNESCO, kék pajzzsal jelölik, ezzel hívják fel a figyelmet arra, hogy fokozottan óvni kell az ott található kincseket.

A haduraknak semmi sem drága

Nagyjából egy éve tört ki az ukrajnai háború, amelyben eddig több tucat történelmi épület, múzeum és templom sérült meg. Már az orosz-ukrán konfliktus elején emlékeztette az UNESCO vezetése Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy ő is aláírta azt a megállapodást, ami óvja a világörökségeket háború ideje alatt is – az orosz vezetés az válaszolta, hogy továbbra is elkötelezettek a műemlékek védelme iránt. Ennek ellenére, néhány hónappal később, a háború következő szakaszában már Odesszát támadták az orosz csapatok, amely nemcsak egy fontos történelmi nagyváros, de egy legendás kikötő, irodalmi művek, filmek és képzőművészeti alkotások híres helyszíne. Mostantól az UNESCO védelmét élvezi Odessza, a világváros, amelyet a 14. században alapítottak és ami az évszázadok alatt már annyi krízist túlélt.

Néhány napja az UNESCO párizsi, rendkívüli ülésén három világörökségi helyszínt jelölt meg, amelyre a közeljövőben különösen figyelni kell és amelyek megóvására, helyreállítására műszaki és anyagi segítséget is felajánl:

• Odessza történelmi központja (Ukrajna)
• Rashid Karami Nemzetközi Vásár helyszíne – Tripoli (Libanon)
• Sába ókori királyságának nevezetességei Máribban (Jemen)

Elfeledett modernizáció

Az 1960-as években a libanoni Tripolit modernizálni szerették volna, ez a törekvés elsősorban a közel-keleti város építészetében jelent meg. A Rachid Karami Nemzetközi Vásár terveit egy híres brazil építész, Oscar Niemeyer készítette el: a helyszín egy 70 hektáros területen, Tripoli történelmi központja és az Al Mina kikötője között terül el. Az épületegyüttes főépülete egy bumeráng alakú, fedett kiállítóterem. Az építkezés sok időre leállt, megrongálódott 1970-ben a polgárháború alatt, ma pedig úgy definiálja az UNESCO a komplexumot, hogy „a 20. századi modern építészet egyik legjelentősebb reprezentatív közel-keleti arab alkotása".

Sába temploma és az öldöklés

Sába birodalma nagy részben a mai Jemen területén található, Márib pedig a királyság fontos kereskedővárosa volt, több kereskedelemi útvonalat is érintett, gyakorlatilag központ volt a a Földközi-tengeri és Kelet-Afrikai árucserében. Az ókori Sába Királyság fontos épületei Máribban találhatóak igen lepusztult állapotban, a kincsek nagy része pedig a homokréteg alatt várja, hogy feltárják. Hogy miről híresek ezek a romok? Az ókori arab világban itt volt először olyan öntözőrendszer, ami lehetővé tette egy emberalkotta sivatagi oázis megépítését. Azért különsösen veszélyeztetett ez a világörökségi helyszín, mert a huti lázadók és a szaúdi koalíciós erők közötti háború frontvonalán húzódik, ezzel veszélybe sodorva a hét műemlék, köztük ősi templomok, Márib romjai és a gát jelenlegi állapotát.