Az óceánok legmélyebb titkai

Belegondoltál már, hogy többet tudunk a világűrről, mint saját óceánjainkról – jobb térképeink vannak a Marsról vagy Vénuszról, mint a földi tengerfenékről? A világ legbátrabb búvárai és tengerbiológusai olyan helyekre is lemerészkednek, ahova senki más, és segítenek feltárni a mélytenger érdekességeit.

Az Antarktisz mély jege olyan élőlényeket rejteget, amelyek a Földön sehol máshol nincsenek, és valószínűleg mindent túlélnek. A Ross-tengeren több száz méteres léket fúrtak, és a mintákban halakat és rákféléket is találtak. A jégen dolgozó kutatócsoport egy mélytengeri robotot tesztelt, amikor tengeri kökörcsint és fejjel lefelé úszó halakat láttak meg a felvételen. Azért érdekesek ezek a felfedezések, mert a kutatók kíváncsiak arra, hogy ezek az élőlények, hogyan képesek ott túlélni. Másrészről ez egy asztrobiológiai felfedezés is, hiszen a szakemberek szerint az antarktiszi környezet pont olyan, mint a Jupiter holdjáén, az Europán, tehát ha a ilyen szélsőséges környezetben képesek a földi élőlények életben maradni, akkor talán a világűr egyes részein is kibírnák a hideget.

A világ 40 méternél mélyebb korallzátonyai közül nagyon keveset tanulmányoztak – ez az óceánok úgynevezett szürkületi zónája. Az itt található mezofotikus korallok alkalmazkodtak a nagyon alacsony fényviszonyokhoz, és bár az alkonyati zónában található korallfajok közül sok megtalálható sekélyebb vizekben is, sokuknak más, jellegzetes alakja lett a mélytengerben. Az Indiai-óceánban elterülő Chagos-szigeteken található egészséges mély zátonyok segíthetnek a sekélyebb területek regenerálódásában. A 2016-os tömeges korallfehéredés (az éghajlatváltozás, extrém erős napsugárzás miatt kialakult korallpusztulás) után betiltották a 25 méternél mélyebb búvárkodást a területen, hogy legalább a mélytengeri korallok épek maradjanak.

Az Izland közepén található Silfra repedés a Þingvallavatn tóban van, ahol a repedés két fontos tektonikai lemez között húzódik, és a 2 fokos víz ellenére kedvelt búvárhely. Ez az egyetlen hely a világon, ahol két kontinens közötti repedésben lehet úszni: itt találkozik az eurázsiai és az észak-amerikai lemez és egyes részein 63 méter mély a víz. A hely azért is hihetetlenül érdekes, mert ez a hasadék évről évre 2 cm-rel szélesedik, ami feszültséget hoz létre a lemezek és a Föld között, ez a feszültség pedig földrengéseket vált ki. Hogy miért érdemes még Silfrában merülni? Ez tartják a világ legtisztább édesvizének, hiszen a hasadékban olyan gleccservíz van, amely átszűrődött a porózus kőzeten, ezáltal olyan tiszta, hogy inni is lehet belőle, és 100 méteres benne a látótávolság.