2024-11-13
Hamarosan a mesterséges intelligencia javíthat repülési élményeinken
Sokunk retteg repülés közben egy esetleges turbulenciától. Ez a félelem azonban a múlté lehet a közeljövőben, mivel a FALCON, egy új mesterségesintelligencia-rendszer segíthet a járműveknek megtanulni, hogyan alkalmazkodjanak a turbulenciához, és miképp semlegítsék annak hatásait percek alatt.
Turbulenciának nevezzük azokat a légnyomásváltozásokat, amelyek a repülőgépek rázkódását okozzák. Ez akkor a legszembetűnőbb, amikor egy repülőgép a repülés közbeni légnyomásváltozásokon áthaladva rázkódik.
Ez azért fordulhat elő, mivel – a repülésre képes állatokkal szemben – a légi járművek nem érzékelik a környezetükben bekövetkező, turbulenciát okozó változásokat.
Az NPJ Robotics című folyóiratban szeptember 24-én megjelent kutatás azonban felvázolta, hogy a tudósok miként tudnak egy olyan irányítási technikát kifejleszteni a repülőgépek számára, amely egyből képes reagálni a légörvényeket okozó környezeti változásokra.
A technikához egy FALCON nevű mesterséges intelligencia (MI) rendszer alkalmazására volt szükség, amely automatikusan beállítja a repülést a turbulenciák kompenzálására.
A tudósok a Kaliforniai Műszaki Egyetem (CalTech) szélcsatornájában tesztelték az MI-t egy szárnyasrepülőgépet reprezentáló szárny segítségével, amelyre nyomásérzékelőket és vezérlőfelületeket szereltek fel. Ezeket arra használták, hogy érzékelhessék a nyomásváltozásokat, és a stabilitás fenntartásához szükség szerint állíthassák be a dőlésszögeket. A szélcsatornában egy mozgatható hengert is elhelyeztek a szárny előtt, hogy véletlenszerű ingadozásokat generáljanak a turbulenciában.
Mindössze 9 percnyi tanulás után – amikor a FALCON folyamatosan próbált alkalmazkodni a változó turbulenciához és visszajelezni az eredményeket – a mesterséges intelligencia képes volt fenntartani a szárny stabilitását a szélcsatornában.
„A szélcsatornában lezajlott tesztek megmutatták, hogy a FALCON percek alatt képes tanulni, ami azt jelzi, hogy nagyobb repülőgépek esetében is alkalmazható. A valós világ kihívásai azonban továbbra is fennállnak, különösen a változatos és kiszámíthatatlan körülményekhez való gyors alkalmazkodás, valamint a teljesítmény validálása különböző pilóta nélküli gépek konfigurációi és szélkörnyezetek között. A további fejlesztés valószínűleg az előrejelzési pontosság finomítására és a képzési idő csökkentésére összpontosítananak majd, amely megvalósítható, de igencsak összetett”
– fejtette ki a fejlesztés kapcsán Hever Moncayo repülőmérnök.
Forrás: LiveScience
