4 alig ismert pizzatípus, amit Olaszországban járva ne hagyjunk ki!

A „Pizza al Padellino" szó szerint tepsis pizzát jelent. A már 19. század közepén is létező receptúra leginkább Torinóban és Piemont régióban számít tradicionális fogásnak. Ez a típus két fontos részletben különbözik a klasszikus vékony tésztás verzióktól:

egyrészt jóval vastagabb és puhább, másrészt legtöbbször kis kerek tepsikben vagy serpenyőkben készítik el.

Ez is érdekelhet: 4 horvát street food, amit az Adrián járva bűn kihagynunk

A Pizza al taglio egy focaccia-szerű finomság, amelynek tésztája 2-3 centiméter vastag. Ropogós, légies, aranyszínű tésztával rendelkezik, amely könnyedsége ellenére is laktató.

A legtöbb helyen úgy rendelhetünk belőle, mintha egy hentesnél vagy piacon járnánk:

kiválasztjuk a kirakatból, megmondjuk, mennyit kérünk, majd súly alapján fizetünk.

Ez a bő olajban sült pizzafajta közvetlenül a II. világháború után jelent meg Nápolyban. Ekkoriban az országban nemcsak az elérhető élelmiszerek minősége és ára változott meg drasztikusan, hanem az általános higiéniai körülmények is sok kívánnivalót hagytak maguk után.

Ezt is olvasd el! Isteni finom olasz desszertek, ha oda vágyódsz

Ebben az időszakban vált szokássá a bő, forró olajban való sütés, mivel a magas hőmérséklet azonnal elpusztította a baktériumokat.

A frittához egy kisebb, körülbelül 10 centiméter átmérőjű tésztát nyújtanak ki, amit aztán megtöltenek a választott feltétekkel, összehajtogatják, és néhány percre forró olajba merítik, írja le az elkészítés folyamatát a Hamu és Gyémánt.

A „sfincione" nevet viselő szicíliai stílusú pizza tömör, szivacsos tésztájú, amelyet hagyományosan szögletes formában, elektromos sütőben készítenek el. Feltétként leginkább paradicsomszósszal, hagymával, szardellával, kemény juhsajttal és oregánóval szórják meg.

Külön érdekesség még, hogy a tetejére zsemlemorzsát szórnak, ami felszívja a hozzávalók olaját, így egyáltalán nem tocsog majd zsírban a nem mindennapi pizzánk.