Sós cukorka, édes sajt –Te megkóstolnád skandináv konyha furcsaságait?

Nyugat-Norvégia egyik kedvelt ételében nem is az összetevők a meghökkentőek, hanem az, hogy a bárány feje egészben kerül a tányérra. Köretnek általában burgonyát és karórépát tálalnak hozzá, de ettől persze nem lesz kevésbé bizarr az összhatás. Többnyire karácsony környékén fogyasztják és a helyiek számára különösen fontos, hogy a szemgolyó és a nyelv is fogyasztható legyen.

A heringről legtöbb esetben megoszlanak a vélemények, de a svédek tudták még mindezt fokozni az enyhén sózott erjesztett hering konzervváltozatával. A világ legbüdösebb ételének is kikiáltott Surströmming szaga annyira erős, hogy ha valaki egy társasházban bontja ki, garantáltan az egész épület tudni fogja, hogy mit eszik. Épp ezért általában szabadtéren nyitják ki és ha nem megy el az étvágyuk azonnal, akkor szendvicsfeltétként, burgonyával, lilahagymával vagy kaporral fogyasztják.

A szintén édesgyökérből készült, itthon ismert, édesebb ízű medvecukor is két táborra osztja az embereket, de a skandináv országokban – elsősorban a svédeknél és finneknél – egy egészen különös verziója népszerű, mégpedig a sós. A gyanútlan külföldiek rendszeresen belesétálnak a csapdába, külsőre ugyanis olyan, mint egy gyümölcsös gumicukorka, az íze azonban nagyon más, mint amit a látvány ígér. Cukorka, rágógumi, de még csokoládé formájában is kapható.

A norvégoknál szinte minden nap kerül az asztalra úgynevezett brunost, vagyis barna sajt. A neve talán különösen hangzik, de nem véletlen: fő összetevője a savó, amely a sajtkészítés mellékterméke. A végeredmény látványban valóban sajtra hasonlít, ízben azonban sokkal inkább karamellás hatású és többnyire édességhez eszik, például gofri feltétjeként használják, különféle gyümölcsökkel vagy lekvárral együtt. Létezik belőle kenhető változat is, de általában egyszerűen csak sajtszeletelővel vágnak belőle darabokat.