Elveszett kincsek, melyeket a mai napig kutatnak Elveszett kincsek, melyeket a mai napig kutatnak
Fotó: Shutterstock

2024-11-17

  • Drive
  • Outdoor
  • Elveszett kincsek, melyeket a mai napig kutatnak

Elveszett kincsek, melyeket a mai napig kutatnak

Míg a modern technológiának köszönhetően már képesek vagyunk az ókori Görögországba is visszatérni, még mindig léteznek olyan dolgok, amikre a legfejlettebb mesterséges intelligencia sem tudja a választ. Ilyenek például azok a kincsek, amelyeknek létezéséről bár sokan tudnak, lelőhelyüket még mindig senkinek sem sikerült feltárnia.

Vincent van Gogh Mákvirágok című festménye

Vincent van Gogh - a világ egyik leghíresebb festője -, híres Mákvirágok című képét senki sem találja. A festményt kétszer is ellopták a kairói Mohamed Mahmoud Khalil Múzeumból. Először 1977-ben tűnt el, amikor egy költöztetés során kicsempészték, de körülbelül 10 évvel később sikerült visszaszerezni. A kép 2010-ben azonban ismét eltűnt, és azóta sem bukkantak nyomára. A tolvajok ekkor kivágták a vásznat a keretből, és mivel nem minden kamera működött, a tettesek kilétét azóta sem sikerült felfedni. Sokan úgy vélik, hogy a múzeum egyik alkalmazottja állhatott a lopás mögött.

A Mákvirágok értékét 2010-ben 55 millió amerikai dollárra becsülték.

Genti oltár

A genti katedrális híres szárnyasoltára kalandos történetet mondhat magáénak. Az eredeti műalkotást a 15. században rendelte meg a belga Hubert van Eyck, testvérétől, a németalföldi festészet egyik legnagyobb alakjától, Jan van Eycktől. A hatalmas oltár 12 táblából áll, és összesen 20 kép díszíti. A 16. század közepén Gentet is elérte az ikonoklasztikus mozgalom, amelynek hatására betörtek a Szent Bávó-székesegyházba, de ekkor már csak hűlt helyét találták a szárnyasoltárnak. Azóta többször is ellopták: 1934-ben például két festménypanel tűnt el, amikért a tolvaj váltságdíjat kért. Az egyik panelt sikerült visszaszerezni egy brókertől, Arsène Goedertiertől, de a másik azóta se került elő.

 

A firenzei gyémánt

Több mint száz évvel ezelőtt tűnt el a világ egyik legértékesebb gyémántja, a Habsburgok híres „firenzei gyémántja”. A 137 karátos sárga drágakövet Indiában bányászták, és a 20. század elején került a Habsburg család birtokába. Sorsa akkor fordult rosszra, amikor I. Károly az első világháború alatt Svájcba menekült, és rábízta a kincstár értékeinek kimenekítését Bruno Steiner ügyvédre. A gyémánt ekkor nyomtalanul eltűnt, Steinert pedig bár feljelentették és letartóztatták, bizonyíték híján végül szabadon távozhatott. A legelterjedtebb elmélet szerint a gyémántot kisebb darabokra vágták, így a firenzei gyémánt ma valószínűleg már több részben kering a világban.

 

A Fabergé tojások

A Fabergé tojások világhírűek, ugyanis a Romanov család pazar életvitelét szimbolizálják. Az ékszereket Peter Carl Fabergé híres orosz mesterművész készítette III. Sándor cár megrendelésére. Összesen 52 tojás készült, de 9 darab a mai napig nem került elő. Senki sem tudja, mi történt ezekkel a díszekkel; a legtöbben úgy vélik, hogy megsemmisültek, vagy a világ milliárdosainak magángyűjteményeiben rejtőznek.