Újabb veszély a tengeren? Új invazív fajra lettek figyelmesek Európában Újabb veszély a tengeren? Új invazív fajra lettek figyelmesek Európában
Bordásmedúza (Mnemiopsis leidyi)
Fotó: Dan_Manila/Shutterstock

2026-08-03

  • Drive
  • Outdoor
  • Újabb veszély a tengeren? Új invazív fajra lettek figyelmesek Európában

Újabb veszély a tengeren? Új invazív fajra lettek figyelmesek Európában

Úgy néz ki, mint egy áttetsző medúza, képes halvány fényt kibocsátani, táplálékhiány idején pedig még a saját utódait sem kíméli. A Mnemiopsis leidyi nevű bordásmedúza Amerikából jutott el Európába, mára pedig több tengerben is megjelent. A kutatók attól tartanak, hogy a faj a Balti-tenger egyre szélsőségesebb körülményei között is könnyen teret nyerhet.

A kocsonyás testű élőlény valójában nem medúza, nincsenek csalánsejtjei, és az emberre sem jelent közvetlen veszélyt. A tengeri ökoszisztémákban azonban annál nagyobb gondot okozhat. Eredeti élőhelye az Atlanti-óceán amerikai partvidéke, Európába pedig feltehetően kereskedelmi hajók ballasztvizével érkezett az 1980-as években.

Ezután gyorsan terjedni kezdett. Megjelent az Adrián, a Földközi-tenger több részén, majd a Fekete- és a Balti-tengerben is. A legnagyobb pusztítást a Fekete-tengerben okozta, ahol az 1980-as évek végén egyetlen köbméter vízben akár 400 példányt is megszámoltak.

A faj legfontosabb tápláléka a zooplankton, amelyért más tengeri állatokkal versenyez. Emellett halpetéket és hallárvákat is elfogyaszt, ezért tömeges elszaporodása visszavetheti a halállomány utánpótlását. Ha túl sok példány jelenik meg belőle, a teljes tápláléklánc egyensúlya felborulhat.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

„Tengeri kannibál"

Különös túlélési stratégiája miatt gyakran „tengeri kannibálként” emlegetik. Amikor kevés a táplálék, a kifejlett példányok saját lárváikat falják fel. Ezzel energiához jutnak, és nagyobb eséllyel vészelik át a nehezebb időszakokat. A jelenséget laboratóriumi vizsgálatok és természetes megfigyelések is igazolták.

A Mnemiopsis leidyi gyorsan szaporodik, jól tűri a változó körülményeket, és különösen kedveli a sekély, meleg, tápanyagban gazdag vizeket. Új élőhelyein ráadásul gyakran kevés természetes ellenséggel találkozik, írja az OGS.

A Balti-tengerben ugyanakkor akad egy ősi ellensége: egy őshonos hal, a háromtüskés pikó, amely elfogyasztja a bordásmedúza lárváit.

Egy friss kutatás szerint azonban már mérsékelt oxigénhiány is jelentősen visszafogja a hal táplálkozását. A kísérletekben az alacsonyabb oxigénszint csaknem 70 százalékkal csökkentette az aktivitását, így a bordásmedúza lárvái nagyobb eséllyel maradhatnak életben.

A faj jövőbeli terjedését egyelőre nehéz megjósolni. A melegedő tengervíz kedvezhet neki, a Balti-tenger csökkenő sótartalma viszont hátráltathatja. Az viszont már most látszik, hogy megjelenése újabb jele annak, milyen könnyen felborulhat a térség érzékeny élővilága.