2025-11-24
Sokkal durvább világszerte az elvárosiasodás, mint azt eddig gondoltuk
Az ENSZ friss jelentése alaposan átírja mindazt, amit eddig a világ urbanizációjáról gondoltunk. A legújabb, egységes módszertannal készült elemzés szerint ma már a Föld lakosságának több mint 80%-a urbanizált területen él: vagyis városokban vagy olyan nagyobb falvakban, amelyek népsűrűsége és mérete alapján lényegében városi életet kínálnak. Az elemzés egy újabb ráeszmélés, miért is lenne olyan fontos a zöld és fenntartható városi létforma.
A nagy ugrás nem a bolygó hirtelen beépülésének köszönhető, hanem annak, hogy az ENSZ végre közös nevezőre hozta a különböző országok város-falusi definícióit. Eddig mindenki mást értett „város” alatt: míg Dániában már a 200 fős településeket is annak tekintették, Japán csak az 50 ezresnél nagyobb településeket sorolta ide.
Ez a finomhangolás látványos eredményt hozott. A korábbi, 2018-as becslés még csupán 55%-os urbanizációs arányról beszélt, az új modell viszont már azt mutatja, hogy 45% él nagyvárosokban, 36% nagyobb falvakban, és mindössze 19% lakik valóban vidéki környezetben, idézi a jelentést a New Scientist. A műholdas adatokat és valós népesség-eloszlást figyelembe vevő rendszer így jóval pontosabb képet rajzol arról, hol él és hogyan terjeszkedik az emberiség.
Az urbanizáció nem elhanyagolható velejárója az egészségügyi mellékhatásai. Annyi biztos, városlakosok általában jobban ki vannak téve a légszennyezésnek és a szélsőséges hőségnek a városokban, amelyek mindkettő rosszabb szív- és érrendszeri egészséghez kapcsolódnak.
Ráadásul egyes városi területeken a zöldterületek hiánya fokozott szorongáshoz és depresszióhoz kapcsolódik, ugyanakkor az urbanizáció egészségügyi előnyökkel is járhat: az egészségügyi ellátás ugyanis jóval gyorsabb és átfogóbb a városokban, mint a vidéki területeken. Emellett a szociális kapcsolatok, társági élet is könnyebben kialakítható egy sűrűbben lakott közegben.
