Még a legbátrabbak is megrémülnek Európa legijesztőbb repülőterétől Még a legbátrabbak is megrémülnek Európa legijesztőbb repülőterétől
A horvát–bosnyák határon fekvő Željava légibázis
Fotó: photosounds/Shutterstock

2026-06-27

  • Drive
  • Outdoor
  • Még a legbátrabbak is megrémülnek Európa legijesztőbb repülőterétől

Még a legbátrabbak is megrémülnek Európa legijesztőbb repülőterétől

Ha a Plitvicei-tavak környékén járunk, alig 10-15 percnyi autózásra egészen más világba érkezhetünk. A horvát–bosnyák határon fekvő Željava légibázis ma Európa egyik legkülönösebb elhagyatott katonai helyszíne: egyszerre hidegháborús emlék, föld alatti labirintus és hátborzongató urbex-célpont.

Az egykori bázist Objektum 505, illetve Klek fedőnéven is ismerték. A volt Jugoszlávia legnagyobb föld alatti katonai repülőterének építése teljes titokban zajlott 1948 és 1968 között, a költségeit pedig hatmilliárd dollárra becsülik. Josip Broz Tito olyan létesítményt akart, amely akkor is működőképes marad, ha Jugoszláviát nukleáris támadás vagy invázió éri.

A bázist a Plješevica-hegy gyomrába vájták. A sziklatömeg természetes páncélként védte az alagutakat, a bejáratokat pedig 100 tonnás, robbanásbiztos vasbeton kapuk zárták.

A föld alatti rendszer mintegy 3,5 kilométer hosszan futott félkörívben, a járatokat pedig úgy méretezték, hogy MiG-21-es vadászgépek is mozoghassanak bennük. Helyenként 16 méter széles és 12 méter magas folyosókról beszélünk.
Image
Veszélyes anyagokra felhívó tábla a Željava légibázis közelében
Fotó: OldskoolDesign/Shutterstock
Föld alatti város

Željava saját vízellátással, generátorokkal, levegőszűrőkkel és laktanyákkal rendelkezett, így akár ezer ember is kibírhatott volna odalent harminc napot teljes elszigeteltségben. A bunkerben két teljes MiG-21-es század, körülbelül hatvan repülőgép fért el, a gépek pedig közvetlenül az alagutakból gurulhattak ki az öt kifutópályára.

A légibázist végül nem külső ellenség pusztította el. Jugoszlávia szétesésekor, 1992 májusában a visszavonuló Jugoszláv Néphadsereg és a szerb alakulatok 56 tonna robbanóanyagot helyeztek el az alagutakban, majd felrobbantották az egész komplexumot. A detonációt a közeli Bihácsban is érezni lehetett, a hegy belsejében pedig napokig mérgező füst kavargott.

 

Ma Željava belépődíj nélkül felkereshető, és akár autóval is végig lehet gurulni az egykori kifutópályákon. A föld alatti részek egy része gyalogosan is bejárható, de klasszikus turistalátványosságra ne számítsunk: nincs jegypénztár, vezetett útvonal vagy biztonságosra csiszolt élmény.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

Mai napig nem árt az óvatosság

A délszláv háborúkból visszamaradt aknamezők miatt tilos letérni a betonozott pályákról és a jól látható útvonalakról. Az alagutakban teljes a sötétség, több helyen sérült a szerkezet, törmelék, fémhulladék és mély gödrök nehezítik a mozgást, ezért erős zseblámpa nélkül ne induljunk befelé.

Mivel a komplexum az EU külső határán fekszik, a horvát és bosnyák határőrök rendszeresen járőröznek a területen. Legyen nálunk útlevél vagy személyi igazolvány, és ne vágjunk át jelöletlen erdei utakon a bosnyák oldalra. Željava éppen attól izgalmas, hogy nem szelídült meg teljesen: aki felkeresi, a történelem egyik nyers, sötét és nagyon is valóságos helyszínére lép be.