Jelenleg egész Európa vízhiánnyal küzd

A legnehezebb helyzetben Ciprus találta magát. Az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint a szigetország éves szinten vízkészleteinek 72 százalékát használja fel, nyáron pedig ez az arány 92,1 százalékra is felmegy. Ez gyakorlatilag állandó vízhiányos állapotot jelent, amelyet a hőség, a növekvő népesség és a turistaszezon egyszerre súlyosbít.

A ciprusi hatóságok az év elején már arra kérték a lakosságot, hogy 10 százalékkal fogják vissza a napi vízfogyasztásukat. Ez nagyjából kétpercnyi vízhasználat megspórolását jelenti, vagyis nem drasztikus megszorításról, inkább mindennapi tudatosságról van szó. Közben a kormány újabb sótalanító üzemeket telepít, hogy a nyári hónapokban is biztosítani tudja az ivóvízellátást.

Ciprus után Málta következik a leginkább terhelt országok között: éves vízhasználati aránya 33 százalék, nyáron viszont 66,7 százalékra ugrik. Görögországban, Romániában, Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban szintén meghaladja a vízkészletek hasznosítása a 20 százalékos figyelmeztetési küszöböt.

A klímaváltozás és az aszályok legalább 2030-ig egyre gyakoribbá és súlyosabbá tehetik a vízhiányos időszakokat, idézi az Euronews az EEA-t. Az is kiderült, hogy EU-ban nagyjából minden tizedik ember nehezen jut elegendő, biztonságos és tiszta ivóvízhez. Cipruson ez a lakosság 36,5 százalékát, Görögországban 31,5 százalékát érinti.

A kép azért is összetett, mert nem mindenhol maga a vízhiány a fő gond. Magyarországon, Bulgáriában, Horvátországban és Írországban például nem számít különösen magasnak az édesvízkészletek hasznosítása, mégis előfordulnak ellátási problémák. Ezek hátterében inkább az elöregedett infrastruktúra és a vízellátórendszerek hiányosságai állnak.