2026-10-20
Mesterséges intelligenciával segítenének egy rejtélyesen kihalt állat megismerésén
A gyapjas mamut és a tasmán tigris feltámasztásán is dolgozó Colossal Biosciences újabb lépést tett a dodó visszahozása felé. A biotechnológiai vállalat most egy mesterséges intelligenciára épülő platformot mutatott be, amely azt próbálja feltérképezni, mely genetikai kapcsolók felelhettek a kihalt madár jellegzetes tulajdonságaiért.
A dodó genomját korábban már jó minőségben feltérképezték, ez azonban önmagában még messze nem elég ahhoz, hogy pontosan megértsük, hogyan fejlődött ki az állat teste. A DNS több mint egymilliárd bázispárból áll, és ezek jelentős része nem közvetlenül fehérjéket kódol. Sok szakasz inkább szabályozóként működik, vagyis azt befolyásolja, mikor és milyen mértékben kapcsolódnak be bizonyos gének.
A Colossal új rendszere, a GenoMorph éppen ezeket a szabályozó régiókat keresi. A kutatók elsőként a dodó egyik legismertebb jellegzetességét, a nagy és vaskos csőrt vették célba. Az MI eddig 653 olyan genetikai régiót azonosított, amelyek összefügghetnek a csőr méretével, és 1698 olyat, amelyek a vastagságával és szélességével hozhatók kapcsolatba.
A rendszer felépítéséhez csirkék, fürjek, kacsák és galambok genetikai adatait is felhasználták. Kiemelt szerepet kapott a sörényes galamb, amely a dodó legközelebbi ma élő rokona. Az IFLScience szerint a kutatók hat embrionális fejlődési szakaszból és három arctájéki régióból származó szabályozó DNS-adatokat vetettek össze 70 madárfaj koponyaméreteivel.
A Colossal ehhez egy új lipid-nanorészecskés módszert is fejlesztett, amellyel DNS-t, RNS-t és CRISPR-eszközöket lehet madárembriókba juttatni. Korábbi kísérleteikben a Runx2 nevű, csontfejlődésben szerepet játszó gén módosítása már látható változásokat okozott galamb- és kacsaembriók koponyáján.
Arra egyelőre nincs válasz, mikor születhet meg az első dodószerű madár. A projekt viszont egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a genetikai rekonstrukció ne csak elméleti lehetőség legyen.
