Geológusok rábukkantak a világ legidősebb vizére, ami nem iható Geológusok rábukkantak a világ legidősebb vizére, ami nem iható
Illusztráció
Fotó: Yury Nikolaev/Shutterstock

2026-03-02

  • Drive
  • Outdoor
  • Geológusok rábukkantak a világ legidősebb vizére, ami nem iható

Geológusok rábukkantak a világ legidősebb vizére, ami nem iható

2013-ban a kanadai Timmins település egyik bányájában, közel három kilométerrel a felszín alatt repedésekből szivárgó vízre bukkantak a kutatók. A helyszín a prekambriumi pajzs része, Észak-Amerika legidősebb kőzettestje, ahol a vulkáni és üledékes rétegek évmilliárdok óta viszonylag érintetlenek. A vizsgálatok hamar világossá tették: ez nem szokványos talajvíz.

A Nature-ben publikált eredmények szerint a víz legalább 1,5 milliárd éves, de a nemesgáz-izotópok – különösen a xenon – elemzése arra utal, hogy akár 2,64 milliárd éve is elszigetelődhetett a modern vízciklustól.

A nemesgázok kémiailag inert „időkapszulák”: izotóparányaik alapján visszakövethető, milyen volt a Föld légköre a kialakulás idején. Barbara Sherwood Lollar, a Torontói Egyetem geológusa szerint az izotópos ujjlenyomat egyértelmű: a víz nem tartalmaz modern összetevőket.

Ez azt jelenti, hogy már akkor a mélyben volt, amikor a Földön még alig volt oxigén, nem léteztek növények, állatok, sőt komplex sejtek sem. Sőt, a kontinensek is egészen másképp helyezkedtek el.
Rejtélyes energiaforrás?

A történet azonban itt válik igazán izgalmassá. Az ősi víz kémiai összetétele olyan vegyületeket tartalmazott, amelyek képesek energiát biztosítani mikrobiális életformák számára – fény és légköri kapcsolat nélkül. Ez az IFLScience által megkérdezett tudósok szerint felveti annak lehetőségét, hogy a Föld mélye ma is rejthet hasonló ökoszisztémákat, sőt a Mars felszíne alatt is elképzelhetőek ilyen élőhelyek.

És megkóstolták a geológusok? Közvetlenül nem, bár a bugyogó víz néhány cseppje egyikük arcára fröccsent, nem ivott belől és nem is javasolná. Az oldott sótartalom többszöröse lehet a tengervízének, az íze pedig kifejezetten keserű és sós.