2024-12-21
Két alig ismert helyet választottak meg Európa Kulturális Fővárosának
Már majdnem negyven éve, hogy az Európai Unió 1985-ben Athént választotta Európa első kulturális fővárosának. Azóta több mint hatvan város nyerte el ezt a címet, amelynek célja, hogy kiemelje a kontinens gazdag kulturális sokszínűségét, és elősegítse a kevésbé ismert úti célok turizmusának fellendítését. Az érintett városokban minden évben egy éves programsorozattal ünneplik a kinevezést. Most pedig bemutatjuk, hogy idén mely városok viselik Európa Kulturális Fővárosa címet.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet 1985-ben alapította az EU, hogy elősegítse a kontinens kevésbé ismert úti céljainak turizmusát. A kiválasztott városok lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák helyi művészetüket és kultúrájukat. Az érintett települések általában különleges rendezvényekkel, fesztiválokkal, kiállításokkal és előadásokkal ünneplik meg a címet.
2024-ben az észt Tartu, az osztrák Bad Ischl és a norvég Bodø városai kerültek a figyelem középpontjába, míg 2023-ban Temesvár (Románia), Eléfszína (Görögország) és Veszprém (Magyarország) kapták meg ezt a megtisztelő címet.
Európa egyik kulturális fővárosa különleges, mivel ez az első olyan település, amely két ország határán fekszik: Nova Gorica, vagy más néven Gorizia városán Szlovénia és Olaszország osztozik. Az ikerváros nemcsak földrajzi értelemben köti össze a két országot, hanem történelmileg is tükrözi a kettősséget: kulturálisan jelentős szerepet játszik múltjában, hogy a hidegháború idején a Vasfüggöny választotta el őket.
Éppen ezért a város jelmondatának a „GO! Borderless” kifejezést választották, ami jelképezi az Európai Unióval létrejött egységet.
A Soča-völgyben található település programjában Olaszország és Szlovénia közösen dolgozik, és számos esemény szerepel, többek között kiállítások, filmfesztiválok, táncos és tudományos előadások, valamint technológiai és innovációs workshopok. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak az ikerváros gazdag, több kultúra által formált gasztronómiájának bemutatására is. A Tastes without Borders program keretében a látogatók például a szlovén és olasz konyha egyedülálló keverékével ismerkedhetnek meg.
Németország keleti részén, Drezdához és a cseh határhoz közel található Európa másik kulturális fővárosa. A „Németország Manchestere” becenevet viselő Chemnitz történelmében kulcsfontosságú szerepet játszott az ipari forradalom, és a város meghatározó tényezővé vált a német ipar fejlődésében – különösen a textilgyártás, gépipar, valamint a vasúti és autóipar területén. Az Érchegység bányászati öröksége szintén hozzájárult a város gazdasági növekedéséhez.
Chemnitz jelmondata „C the Unseen”, ami magyarul nagyjából „lásd a láthatatlant” jelentést kap – ezzel a célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a helyi kulturális, építészeti és társadalmi örökségekre, amelyek gyakran elkerülik az utazók figyelmét.
A városban a szovjet korszakot idéző Karl Marx Emlékműtől kezdve az art nouveau stílusú épületeken át a reneszánsz és barokk kastélyokig számos érdekes építészeti örökség található. Emellett figyelemre méltó, ahogyan Chemnitz újraértelmezte ipari múltját: a régi gyárépületek ma galériáknak és alkotóközösségeknek adnak helyet, a város parkjai pedig fesztiváloknak, előadásoknak és kiállításoknak adnak otthont.
A programban emellett workshopok, sportesemények és gasztronómiai rendezvények is szerepelnek, melyek többsége a helyiek múltjára és jelenére fókuszál. Különleges elem a Living Neighbourhood program, amely a közösségi élményeket helyezi középpontba: például Chemnitz négyezer almafa ültetését tervezi, és a Purple Path útvonal mintegy 38 közeli település művészetét mutatja be.
- 2026-ban Trencsén (Szlovákia) és Oulu (Finnország);
- 2027-ben Liepāja (Lettország) és Évora (Portugália);
- 2028-ban České Budějovice (Csehország), Bourges (Franciaország) és Szkopje (Észak-Macedónia);
- 2029-ben pedig Lublin (Lengyelország) és Kiruna (Svédország) lesznek Európa Kulturális Fővárosai.
(Források: Forbes, Euronews, Germany Travel, chemnitz2025, go2025)
