Rózsából arany: Rozsnyó és környéke

Rozsnyót német telepesek alapították a 13. században. Neve a német Rosenauból szóból származik, ami rózsaligetet jelent. A várost írásos emlékek először 1291-ben említik, amikor a területet III. András király az esztergomi érseknek adományozta. A környékbeli hegyekben évszázadokon át értékes érceket bányásztak. A középkorban leginkább aranyat és ezüstöt, de később egyre nagyobb szerepet kapott a vasérc bányászata is.

Kis mérete ellenére a város rengeteg látnivalóval büszkélkedhet – maga a belváros pedig egy valóságos ékszerdoboz. A rozsnyói Városháza két régebbi későgótikus, valamint reneszánsz épület egybeépítésével jött létre. A homlokzati pajzsot egy aranyozott angyal díszíti, amely a város címerét tartja.

A főtér meghatározó épülete a klasszicista stílusú püspöki palota, melyben az 1776-ban Mária Terézia javaslatára a pápa által létrehozott római katolikus püspökség könyvtára és levéltára található. A gótikus stílusú Szűz Mária Mennybemenetele székesegyház Rozsnyó legfontosabb szakrális építménye, egyik táblaképe a bányászok munkájának egyes szakaszait ábrázolja. Az 1513-ból származó kép a közép-európai korabeli bányászat legrégebbi grafikus ábrázolása. Az egykori városháza és a protestáns iskola helyén épült 1658 és 1687 között a főtér közepén a Xavéri Szent Ferenc-templom, amelyet a helyiek Diáktemplomként emlegetnek. A barokk stílusú templom bejárati oldalát két nagyon értékes, hársfából faragott faszobor díszíti az ajtó fölött, amelyek Mózest és Dávid királyt ábrázolják.

Rozsnyó négyszög alakú főterén található a 36,5 méter magas Tűztorony, más néven a Rákóczi-torony, amely 1643–1654 között, késő reneszánsz stílusban épült. A város első nyilvános órája is itt kapott helyet. A hozzá fűződő legenda szerint a város vezetése kivágatta az órásmester nyelvét, hogy az óraszerkezet titkát ne árulhassa el. A torony napjainkban kilátóként működik, ahonnan az egész várost megcsodálhatjuk.

A több mint száz éve működő Bányászati múzeum nemcsak a bányászat és a kohászat emlékeit mutatja be, hanem különféle gyűjteményeket is. A bányászat múltja iránt érdeklődőknek a múzeum egy igazi unikum. A legértékesebb kiállított tárgyak közé a középkori bányász kéziszerszámok, munkaeszközök, fából készült bányaszivattyú, vontatóteknő, fúró, mérő- és világítóeszközök tartoznak.

A Szlovák-érchegység részét képező Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy) igen népszerű a turisták körében. Rozsnyóhoz közeli részének legmagasabb pontja az Ökör-hegy, melyet a helyiek Volovecként és Ördögvárként is emlegetnek, a térképészek viszont magyarul Pozsálló, szlovákul pedig Skalisko néven tartják nyilván. Magassága 1293 méter, a csúcs közelében található egy menedékház, amely az év nagy részében nyitva áll a turisták előtt. Az Ökör-hegyre jól kiépített erdei ösvényen juthatunk fel, útba ejtve a menedékházat, amely mellett hegyi forrás vizével frissíthetjük fel magunkat. A csúcsról körkörös kilátás nyílik a környékre: szép időben látható a Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra, a lengyelországi Beskid Sadecki hegylánc, a magyarországi Bükk és Mátra, valamint az ukrajnai Polonina Runa hegycsúcs.