A kék Duna hullámain

Látnivalók: a pozsonyi vár, Szent Márton-dóm, Prímás-palota, Kék-templom, Dévény

A Duna és a Morva folyó találkozásánál, ahol a Duna szlovák területre lép, magasodik Dévény vára. Az erődítményt Rastislav nagymorva fejedelem építtette, ám már jóval a szlávok megjelenése előtt kelták és később rómaiak is éltek itt. A kelták történelmével Pozsony központja is szorosan összefonódott: az i. e. 2. században kiterjedt városszerű települést hoztak létre, ahol több ezer ember élt. Körülbelül i. e. 50-ben a keltákat kiűzték a germánok, akik a területért évszázadokon át hadakoztak a rómaiakkal. A kelta időkből fennmaradt leleteket a pozsonyi várban csodálhatjuk meg, a római kori építmények maradványaira pedig Pozsony Oroszvár városrészében lelhetünk rá. A pozsonyi vár jellegzetes, fordított asztalra hasonlító alakját Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt nyerte el. A vár alatti történelmi városközpontban áll az impozáns Szent Márton-dóm, valamint a hercegprímás egykori székhelye, a Prímás-palota. A turisták a városnézés során a Slovnaft Bajk közbringarendszert használva a pozsonyi hidakon átkerekezhetnek Ligetfaluba, ahol azokat a katonai bunkereket is megtekinthetik, amelyeknek meg kellett volna védeniük Csehszlovákiát Hitlerrel szemben.

Látnivalók: Komáromi Erőd, városháza, Európa-udvar

Komáromnak, ennek a Duna és a Vág összefolyásánál található nagy múltú településnek a történetében a keltákat és rómaiakat követően az avarok, a szlávok és a magyarok is szerepet játszottak. A törökellenes háborúk idejében a városban nagy kiterjedésű erőd épült, amelyet az oszmánok nem tudtak bevenni. Az erődöt a napóleoni háborúk idején kibővítették, ma pedig a város egyik legjelentősebb látványossága. Az Öregvár Ferdinánd-kapuja 1550-ből származik, ez Komárom legrégebbi kőépítménye. Az 1763-as és 1783-as földrengések ellenére a városközpont festői: kellemes élmény a Klapka téren üldögélni, egy kőhajításnyira a városházától, a Zichy-palotától és a rendelőintézet történelmi épületétől. A tértől nem messze található az Európa-udvar, amely a kontinens egyes vidékeinek építészeti stílusait mutatja be.

Látnivalók: Fő utca, Mária Valéria híd, Esztergom

Komáromtól 50 kilométerre a Duna Párkány városához ér, itt torkollik bele a Garam és kissé messzebb az Ipoly. Ezt a kiváló stratégiai pontot már 500 körül elfoglalták a szlávok. Benépesítették az egykori római erődöt is a túlsó parton, ahová ma a Mária Valéria hídon át juthatunk el. A magyarországi Esztergom a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbertfőszékesegyháznak köszönhetően monumentális látványt nyújt, de érdemes sétát tenni a város ódon utcácskáiban is. Esztergom egykor Magyarország fővárosa volt, Párkány ezzel szemben megőrizte álmos kisvárosi jellegét, amivel leginkább a platánfákkal szegélyezett Fő utcán szembesülhetünk.

Látnivalók: Steinerne Brücke, Szent Péterkatedrális

I. Ottó keleti-frank király, a későbbi császár 955- ben a Lech folyónál legyőzte a kalandozó magyarok seregét, megállítva így nyugat felé tartó nyomulásukat. A Lech a Dunába ömlik, amely a tengerhez vezető útján Regensburgot, a legnagyobb német Duna menti várost is érinti. Itt áll az Alpoktól északra található legrégibb, ma is használt híd, a Steinerne Brücke, amelyet 1135 és 1146 között emeltek, a Porta Praetoria-kapu pedig a római időkből származik. Regensburg ékessége a gótikus Szent Péterkatedrális, de díszes polgárházai is figyelemre méltóak, ezek tornyai a gazdagságot szimbolizálták.

Látnivalók: Hauptplatz, Mariendom, Ars Electronica Center

Regensburg három évszázaddal a Római Birodalom bukása utána a Frank Birodalom része lett, idetartozott a harmadik legnagyobb osztrák város, Linz is. Ezen a néven 799-ben, Nagy Károly idejében említik először. Később a Babenbergek által uralt fejedelemség részévé vált, ekkor kapta a terület az Ostarrichi elnevezést. Linzben a Dunától nem messze található a város főtere, a Hauptplatz, melynél állítólag az országban nincs is nagyobb. Alapterülete egy futballpályánál is kiterjedtebb. A tértől néhány percnyi sétára magasodik az ég felé az 1924-ben épült Mariendom tornya. Húszezer fős befogadóképességével Ausztria legnagyobb templomának számít. A város modernebb felének ékköve az Ars Electronica Center, a jövő múzeuma, amely egy óriási megdöntött téglatestet formáz.

Legfontosabb látnivalói: Szent István-dóm, Városháza, Schönbrunn

Bécset valószínűleg a császárok számára teremtették. I. sz. 180-ban ott halt meg Marcus Aurelius római császár, 1273-ban pedig I. Habsburg Rudolfé lett a császári korona. Rudolf a császári címet Nagy Károly unokája, Német Lajos révén szerezte meg. A Frank Birodalom szétesése után a germán ág kapta meg ezt a címet. Bécs impozáns császári székhellyé vált. A gótikus Szent István-dóm tornya csaknem 137 méter magas, három méterrel magasabb, mint a linzi katedrálisé. Százméteres tornya van a neogótikus városházának, a Rathausnak is, a schönbrunni barokk kastély pedig több mint 1440 szobával rendelkezik.

Látnivalók: a festői városközpont, skanzen

A Duna a magyar történelemnek is részét képezi. Szent István király 1000 körül országa székhelyét Nyitráról a Duna mellé, Esztergomba helyezte át. Innen 45 kilométerre található Szentendre. A 17. században a török előrenyomulása következtében szerbek telepedtek le e helyen, akik girbegurba utcácskákkal, apró terekkel és tarkabarka házakkal teli festői városkát építettek itt. Mediterrán hangulata a művészek paradicsomává tette. A városközponttól három kilométerre található Magyarország legnagyobb skanzenje.

Látnivalók: Széchenyi lánchíd, Szent Istvánbazilika, Parlament

Bár Luxemburg Zsigmond magyar király és német-római császár Budán is uralkodott, a város nem vált császári székhellyé. Buda és Pest csak a török megszállás (1541–1686) után indult virágzásnak. 1848-ban Pozsony helyett Budapest lett Magyarország fővárosa. 1839 és 1848 között épült fel a Széchenyi lánchíd, 1851-ben kezdődött meg a 96 méter magas kupolájú Szent István-bazilika építése. 1905-ben fejezték be, három évvel a monumentális Parlament után, amelyben mintegy 700 helyiség és 20 kilométernyi lépcsősor található.

Látnivalók: Kalemegdan-erőd, Szent Szávatemplom, Kralj Milan sugárút, Ada Ciganlija sziget

Belgrád a Duna és a Száva találkozásánál épült fel. A térségben először a kelták, majd a rómaiak telepedtek le, később jelentek meg a szlávok, a 10. században pedig megalakult a szerb királyság. Ezután hosszú évszázadokon át a török uralkodott a régióban, a szerbek azonban nem adták fel: 1867-ben Belgrád is felszabadult. Legfontosabb látványosságai közül külön említést érdemel a csodálatos parkkal övezett Kalemegdan-erőd vagy a 70 méter magas, 10 ezer fő befogadására alkalmas ortodox Szent Száva-templom. Érdemes ellátogatni a széles Kralj Milan sugárút egy-egy éttermébe, valamint a Száván található Ada Ciganlija sziget aprókavicsos partjára.

• A Duna Európa második leghosszabb folyója. Teljes hossza 2850 KILOMÉTER, a Volga 3530 kilométer hosszú.
• A RAJTA ÁTÍVELŐ ELSŐ HÍD az 1135 méter hosszú, i. sz. 105-ben épült Traianus híd volt a mai Szerbiában.
• Leghosszabb hídja a román Calafat és a bolgár Vidin között mintegy 2 KILOMÉTER HOSSZÚ.