Medúzák milliói vándorolnak ebben a különleges tóban

Egészen lenyűgöző jelenségnek lehet szemtanúja, aki a palaui Medúza-tóban elmerül. Bár a Mecherchar-szigeten, a parttól nagyjából húszperces erdei sétára lévő tó első pillantásra teljesen elszigeteltnek tűnik, a felszín alatt repedések és járatok kötik össze a közeli lagúnával. Dagály idején ezeken keresztül tengervíz áramlik a mindössze hathektáros tóba, fenntartva így a kapcsolatot a környező tengeri ökoszisztémával.

A tóban megannyi aranymedúza található, egészséges időszakokban akár több millió példányuk is élhet a vízben. A tudósok úgy vélik, hogy őseik mintegy 12 ezer évvel ezelőtt, a tengerszint emelkedésével kerültek a tóba, amikor a medence tengervízzel telt meg.

Az aranymedúzák fejlődésében kulcsszerepet játszik a napfény. Szöveteikben mikroszkopikus algák élnek, amelyek fotoszintézis révén cukrokat állítanak elő számukra, így a medúzák minden nap elindulnak a tóban, hogy az algák minél több fényhez jussanak.

Ehhez kapcsolódik a Medúza-tó egyik leglátványosabb jelensége is: az aranymedúzák reggel kelet felé indulnak, majd a nap járását követve nyugat felé úsznak. Közben lassan, az óramutató járásával ellentétes irányban forognak, így testük minden oldala egyenletesen részesül a napfényből.

A tó további különlegességét adja, hogy az úgynevezett meromiktikus tavak közé tartozik, vagyis vízrétegei nem keverednek egymással. A felső, nagyjából 13 méter vastag réteg oxigénben gazdag, és a napfény is jól átjárja, ezért itt élnek a medúzák is. Alatta egy baktériumokkal teli, rózsaszínes réteg húzódik.

A mélyebb vízrétegekbe már nem jut el a napfény, oxigén pedig egyáltalán nincs bennük, helyette viszont mérgező kén-hidrogént tartalmaznak. Ez az élőlények többségére, így az emberre nézve is veszélyes, így a palackos búvárkodás szigorúan tilos, a látogatók azonban sznorkelezve testközelből figyelhetik meg a medúzák különös táncát.

(Discover Wildlife)