10 dolog, amit biztosan nem tudtál a légiirányítókról

A világon egyre több mindenhez használjuk GPS-t vagyis műholdas navigációs rendszert, azonban a repülésirányítás a mai napig földi radarrendszert használ – persze kiegészítik a kommunikációt GPS-rendszerű információkkal is.

2. 40 éves, mégis modern

Az amerikai légiforgalmi irányítók 40 éves technológiát használnak, vagyis a Hostnak nevezett légiirányítási rendszerük régebbi technológia, mint az eredeti Nintendo Entertainment System vagy az eredeti Atari. Elkezdtek kifejleszteni egy új rendszert, de még nem tudnak hiba nélkül átállni a fejltettebb technológiára.

3. Fel lehet törni, de nem érdemes

Tudtad hogy egy olcsó kütyüvel könnyedén meghackelhetőek a repülési kommunikációs rendszerek? Igaz, nem érdemes ezzel „szórakozni", mert mindenhol hosszú börtönbüntetés jár érte. Gyakori módszer, hogy hordozható transmitterrel (a transmitter a hangjeleket átalakítja, és rádiófrekvencián továbbítja) zavarják a rádiós kommunikációt.

Nem egy bonyolult módszer, de annál ártalmasabb: 2015-ben ez 25 alkalommal fordult elő az Egyesült Királyságban, de az Egyesült Államokban is több tucat esetet regisztrálnak évente. Az USA-ban 5 év börtönbüntetés jár azért, ha valaki megzavarja a légi közlekedést rádióit.

4. Milyen végzettség kell?

A legkönnyebben a légierőtől lehet bekerülni, de általában el kell végezni a légiforgalmi irányító tanfolyamot, amihez minimum középfokú iskolai végzettségre van szükség. Tehát sem felsőfokú végzettség, sem szakirányú előképzettség nem szükséges a kétéves légiforgalmi irányítói tanfolyam elvégzéséhez, elég egy középfokú angol nyelvvizsga (folyékonyan kell tudni angolul beszélni), a jó kommunikációs készség és persze a büntetlen előélet.

5. Távirányítás

Már sok városban tesztelnek távoli irányítótornyokat. A nagyfelbontású kamerák, érzékelők és monitorok lehetővé teszik a légiirányítók számára, hogy úgy végezzék munkájukat, mintha a repülőtéren lennének. A technológia annyira érzékeny, hogy akár a ködöt és állatokat is képes észlelni a kifutón.

A legtöbb irányítótorony körpanorámás ablakai mindig kicsit ferdék és színezettek, hogy semmi se zavarja a jó látási viszonyokat. A ferde üvegen nem törik úgy a külső és belső (monitorok, telefonok) fény, hogy zavarja a kilátást.

7. Az életkor is számít

Magyarországon be kell töltened a 20 éves kort ahhoz, hogy elkezdhesd a légiforgalmi irányítói tanfolyamot, ami 2 év, de a katonák korábban is csatlakozhatnak a légiirányítókhoz. Amerikában például 30 éves kor fölött lehet csak beállni irányítónak – kivéve, ha a légierőtől igazol át valaki és tapasztalt a légiirányításban.

8. Vészhelyzet esetén jó lehet a lámpa

Mit csinálnak az irányítók, ha elromlik a rádió vagy olyan környezeti hatások vannak, ami miatt a rádió működésképtelen?

Ebben az esetben lámpákkal kommunikálnak, megvan egy sajátos jelrendszerük vészhelyzet esetére: három színt – pirosat, fehéret és zöldet – használnak, hogy üzenjenek a pilótáknak. Nem meglepő, hogy a folyamatos zöld fény a szabad utat jelenti, vagyis a pilóta megkapta az engedélyt a leszálláshoz.

9. 24 helyett 12 óra

Régen nagyon hosszú, 24 órás műszakokban dolgoztak a légiirányítók, hogy maximalizálják a szabadidőt két műszak között, de ez nem túl biztonságos, hiszen kimerülten ugyanúgy lankad a szakemberek figyelme, mint mondjuk a kamionsofőröké. Ma már gyakoribb a 12 órás munkavégzés.

10. Sztrájkbotrány

1981-ben az amerikai légiirányítók mind sztrájkoltak: Ronald Reagan elnök ultimátumot adott a 11 345 alkalmazottnak, hogy 48 órán belül álljanak munkába, különben elveszítik a munkájukat, de az irányítók megtagadták a munkát, ezért az elnök az elbocsátotta őket, és örökre eltiltotta a résztvevőket a szövetségi szolgálattól. Soha nem tapasztalt munkaerő-hiány alakult ki a repülőtereken, és csak 1993-ban Bil Clinton oldotta fel a tilalmat. Körülbelül tíz évbe telt, mire a légiirányítók létszáma visszatért a normális szintre az Egyesült Államokban.