Eltűnő homokos partok: egyre nagyobb a baj Portugália strandjain

Portugália homokos strandjai az Atlanti-óceán mentén egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Bár mindez jócskán fellendítette a dél-európai ország turizmusát, tennivalójuk szintén akad bőven a helyieknek a partszakaszokkal kapcsolatban: a part menti erózió következtében ugyanis egyre nagyobb odafigyelést igényelnek ezek a partszakaszok.

A part menti erózió Algarve tartomány legfelkapottabb partszakaszain észlelhető leginkább. Bár ez a természeti jelenség minden partvidéket érint, a szörfösök kedvenceként is elhíresült térség kiemelten sérülékeny, mivel a viharokban gazdag Észak-Atlanti-óceán mentén helyezkedik el.

Ezt is olvasd el! 4 fekete homokos strand Európában, amitől biztosan leesik az állad

A helyi hatóságok az utóbbi időben intenzíven próbálják kezelni a problémát: több homokot szállítanak a strandokra, és építési munkálatokkal igyekeznek megelőzni a földcsuszamlásokat, illetve mérsékelni az erózió hatásait.

A Time Out értesülése szerint az olhãói Fuseta-Mar strandra például már 80 ezer köbméter homokot szállítottak, de a nyári szezon még így is veszélyben forog. A szakértők szerint ajánlott lenne létrehozni egy sürgősségi pályázatot, hogy a munkálatokat a strandszezon kezdetére befejezzék.

Ez is érdekelhet! Mutatjuk, miért Portugália a tökéletes választás a nyugdíjas évekre

Mit takar az erózió fogalma?

A tenger lassan „megeszi” a szárazföldet. Röviden így lehetne summázni, mi is az a part menti erózió. Ez többféle módon történhet. Az egyik leggyakoribb ok a hullámok ereje, amelyek folyamatosan csapódnak a partra, ezzel fokozatosan koptatva azt. Emellett a víz által szállított törmelékek – például kavicsok és kisebb kődarabok – szintén erőteljesen súrolják a partvonalat, mintha apró csiszolópapírok lennének. A tengervíz ráadásul bizonyos kőzeteket, mint a kréta vagy a mészkő, képes feloldani. Algarve partjain főként mészkő található, így az ottani sziklafalak különösen érzékenyek a sós vízre.

Emellett az eróziót felerősítheti több egyéb tényező is: többek közt az extrém árapályok, a viharok, de az emberi tevékenységek sem tesznek jót a homokos partoknak. A Portugál Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az 1958 és 2021 közötti 63 év alatt legalább 1320 hektárnyi homokos terület vált köddé.

Olvasd ezt is!