A sziklába vájt török kolostor, aminek ma is a csodájára járnak a turisták

A legenda szerint a 4. században két görög szerzetes, Barnabas és Sophronios látomásban kapott útmutatást Szűz Máriától, hogy a Pontuszi-Alpok mélyén rejtőzik egy, Lukács apostol által festett ikon. A barlang, amelyben rátaláltak, lett a Sümela kolostor alapja – és azóta is a zarándokok egyik legszentebb helye. A kolostor évszázadokon át virágzott, túlélte a Bizánci Birodalom bukását, az oszmán hódításokat és a világháborúkat is, mielőtt hosszú időre feledésbe merült.

A meredek sziklafalon épült komplexum kápolnákból, cellákból, könyvtárból és vízvezetékekből áll – és mindezt úgy faragták a kőbe, hogy az épület a gravitációt is meghazudtolja. Az utóbbi évtizedekben főként zarándokcsoportok látogattak ide, hogy megcsodálják a freskókat és a panorámát, amely az egész Altindere-völgyre nyílik.

A kolostor nemcsak spirituális, hanem mérnöki bravúr is. A restaurálás évek óta zajlik: ipari hegymászók acélhálót rögzítettek a sziklafalra, hogy megakadályozzák a kőomlásokat, a restaurátorok pedig aprólékos munkával állítják helyre a 13–18. századi freskókat. A legújabb ásatások során egy titkos alagutat és egy addig ismeretlen kápolnát is felfedeztek, tele élénk, ég és pokol jeleneteit ábrázoló festményekkel. A kolostor belső barlangtemploma szintén igazi kincs: Jézus, Mária és az apostolok monumentális képei uralják a mennyezetet, míg a falakon drámai bibliai jelenetek elevenednek meg.

Sümela története azonban nem csupán művészettörténet. A 20. század elején, a görög–török népességcsere idején a szerzetesek elhagyták a kolostort, kincseiket elrejtve a völgyben. A híres Panagia Soumela-ikon végül Görögországba került, amelyet ma a Nea Sumela kolostorban őriznek. Így az eredeti épület hosszú évtizedekig elhagyatva állt, míg a török kormány az 1970-es évektől meg nem kezdte felújítását, írja a CNN Travel.