2025-07-26
Törökország rejtélyes víz alatti városa, amit most kezdenek el felfedezni a turisták
Ha Törökország rejtett gyöngyszemeiről kellene írni egy listát, Halfeti biztosan előkelő helyen szerepelne. Az ország délkeleti részén, Şanlıurfa tartományban található település az Eufrátesz folyó partján fekszik, viszonylag közel annak forrásához. Ami miatt pedig igazán különleges: 2000-ben Halfeti – még egy másik város és 10 kisebb falu mellett – teljesen víz alá került, miután megépült a 60 méter magas, 2,4 kilométer széles Birecik-gát. Az elsüllyedt települést ma vízi túrákon ismerhetjük meg közelebbről.
Halfeti egykor pisztáciatermeléséről volt híres, napjainkban azonban a hatalmas mennyiségű villamosenergiát termelő Birecik-gát elnyomása miatt ismerik meg egyre többen. A 25 évvel ezelőtti elárasztás következtében a település közel 40%-a víz alát került: számos kőház, üzlet és a „óvárosban” található 19. századi Merkez Camii (Központi mecset) jelentős része megsemmisült.
Számos helyi lakos saját házukat alakították át butik éttermekké és kávézókká – mindezt annak érdekében, hogy javítsák életminőségüket a külföldi látogatók itt elköltött pénzével. Ma a turisták ugyanis tömegesen érkeznek a „elsüllyedt városba”, hogy csónakkal, jet-skivel vagy akár flyboarddal száguldozzanak a víz alá merült építmények között, míg a felszín felett az 5., 6 .századból származó, közeli Rumkale erőd is megcsodálható. A CNN beszámolója szerint a búvárkodás is népszerűvé vált Halfetiben – köszönhetően Şahika Ercümennek, a világrekorder török női szabadbúvárnak, aki 2020-ban merült el a városban, hogy felhívja a figyelmet a műanyaghulladék-szennyezésre. A folyóban számtalan halfaj és a felszín alatt húzódó természetes mészkőbarlang-hálózat is található.
A régió azonban nem csak Atlantisz-szerű történetéről híres. A Halfetiben termesztett „fekete” rózsák szintén messze földön híresek: a legenda szerint ez a hely az egyetlen a világon, ahol a virágok valóban feketék. A szakértők úgy vélik, hogy a sötét – sokak szerint inkább mélyvörös – szín az Euftátesz miatt kialakult egyedülálló talajviszonyainak köszönhető.
