2024-08-14
Mintha megállt volna az idő a titokzatos dél-szlovákiai tónál
Alábbi túraajánlónkban egy olyan – az emberi beavatkozástól érintetlen – tavat mutatunk be Dél-Szlovákiából, amely még a sokat látott túrázókat is lenyűgözi majd.
A dél-szlovákiai erdős területek egy alig ismert részén – a Felsőszemeréd (Horné Semerovce), Egeg (Hokovce), Gyűgy (Dudince), Szántó (Santovka) és Deménd (Demandice) községek közötti – dombon található az a rejtélyes tó, amelynek múltját és kialakulását homály fedi.
Csak annyit tudni, hogy több arccal bír: a tó alakja ugyanis a csapadéktól függ.
Ha kiárad, az erdők öreg fáinak törzseit is ellepi a víz. Egyes képeken azonban úgy néz ki, mint egy kiszáradt kráter. Madártávlatból nézve pedig leginkább egy szemre hasonlít.
A Kráľovičova Slatina egyike a több mint 180 szlovákiai védett területnek, amely az Állami Természetvédelmi Hivatal igazgatása alatt áll, írja a Spectator.
A térkép szerint a tó átmérője körülbelül 50-60 méter. Nincs be- és kiáramlása, és körülbelül 9 méter mély lehet.
Radoslav Požgaj kutató szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, milyen itt az élet. Az időjárás, a szárazság, az esőzések hatására a terület alakja nagyon gyakran változik. Az 1970-es évek adataihoz képest azonban az biztos, hogy a vízfelület területe csökkent. Emellett 2004-ben egy veszélyeztetett szivacsos tőzegmoha fajt is találtak itt.
– meséli Milan Ukrop, a közeli Gyűgy falu szülötte, aki rendszeren meglátogatja az ámulatba ejtő helyet. Ő a tavat már régen észrevette a régi katonai helyszíneket ábrázoló térképeken, szerinte a tó sokkal többet rejt, mint amit tudni lehet róla.
A helyi lakos úgy gondolja, hogy egy égitest becsapódásának eredménye lehet a különleges természeti látnivaló. Hiányzik azonban a kör alakú korona, amely az ilyen struktúrákra jellemző, és ezt az elméletet bizonyítaná.
Nem zárható ki azonban, hogy valamiféle geotermikus tevékenység vagy földrengés eredménye a Kráľovičova Slatina.
– teszi hozzá Ukrop a rejtélyes képződményről.
