Meglepődsz, mire lehet felhasználni a kávézaccot Meglepődsz, mire lehet felhasználni a kávézaccot
Fotó: & Bloss/Unsplash

2026-01-06

  • Drive
  • Gasztro
  • Meglepődsz, mire lehet felhasználni a kávézaccot

Meglepődsz, mire lehet felhasználni a kávézaccot

A legtöbben gondolkodás nélkül a kukába öntik a kávéfőzés után maradó zaccot, pedig a legfrissebb kutatások szerint komoly érték rejtőzik benne. Egy új tanulmány arra jutott, hogy megfelelő kezeléssel a kávézacc nemcsak ártalmatlanítható, hanem kifejezetten hatékony, élő talajjavító anyaggá alakítható.

Amit eddig hulladéknak hittünk, abból valódi erőforrás válhat. A kávzaccot elemző vizsgálat azt figyelte meg, miként alakul át a kávézacc hagyományos komposztálás, illetve giliszták bevonásával végzett vermikomposztálás során. A kutatók két módszert hasonlítottak össze: az egyik esetben speciális talajbaktériumok segítették a lebontást, a másikban földigiliszták végezték el a munkát.

A zaccot különböző arányban keverték más szerves anyagokkal, majd azt figyelték, milyen minőségű komposzt keletkezik. Fontos kérdés volt, hogy a kávézacc tartalmaz-e olyan vegyületeket, amelyek károsak lehetnek a talaj élővilágára.

A kísérletek szerint a vizsgált mennyiségek nem ártottak a földigilisztáknak: sem az élettartamuk, sem a testtömegük nem csökkent. Ez kulcsfontosságú eredmény, hiszen a giliszták a talaj egészségének legjobb indikátorai közé tartoznak.
Image
A termőföld örülni fog a kávézaccunknak
Fotó: Igor Paszkiewicz/Shutterstock
Máshová öntsük, ne a kukába

A lebontás során látványosan átalakult a komposzt kémhatása is. A kávézacc eredendően savas, ám mindkét eljárás után semleges, sőt enyhén lúgos irányba tolódott el a pH-érték. Ez már önmagában a jó minőségű, érett komposzt egyik legfontosabb jele. Emellett nőtt a szervesanyag- és lignintartalom, ami arra utal, hogy a végtermék tartósan javítja a talaj szerkezetét és tápanyag-megkötő képességét.

A mikrobiológiai vizsgálatok talán még ennél is izgalmasabb eredményeket hoztak. A komposztban változatos, aktív mikroba-közösségek alakultak ki, és a magasabb kávézacc-arány nem csökkentette, hanem növelte a hasznos baktériumok számát. Több olyan mikroorganizmus megjelent, amely kifejezetten segíti a növények gyökérfejlődését és tápanyagfelvételét, számolt be a kutatásról a Vince.

A kutatás végkövetkeztetése egyértelmű: a legjobb eredményt a 25–50 százalékos kávézacc-tartalmú keverékek adták. Ezekből készült a legstabilabb, mikrobiológiailag leggazdagabb komposzt.