Évezredes rejtély, mégsem tudja senki, mi ez a képződmény a Szahara közepén Évezredes rejtély, mégsem tudja senki, mi ez a képződmény a Szahara közepén
Richat-képződmény, Szahara
Fotó: BEST-BACKGROUNDS/Shutterstock

2025-11-15

  • Drive
  • Outdoor
  • Évezredes rejtély, mégsem tudja senki, mi ez a képződmény a Szahara közepén

Évezredes rejtély, mégsem tudja senki, mi ez a képződmény a Szahara közepén

A Szahara közepén, Mauritánia északi részén egy különös, gyűrű alakú formáció húzódik, amely még az űrből is úgy néz ki, mintha a bolygó tekintene vissza ránk. A Richat-képződmény – ismertebb nevén a Szahara szeme – évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat és az Atlantisz-rajongókat egyaránt. A mérete, szabályos alakja és magányos jelenléte a sivatagban olyan, mintha egy elveszett civilizáció nyomára bukkantunk volna.

A képződményt sokáig meteoritkráternek hitték, de az 1960-as évek kutatásai tisztázták, hogy a több mint 40 kilométer átmérőjű gyűrűs szerkezetet vulkanikus és tektonikus erők formálták 145–66 millió évvel ezelőtt. A középső rész mészkőből és breccsából áll, a körkörös gyűrűk azonban továbbra is magyarázatra várnak. A érintett területet valaha egy magasra emelkedő geológiai képződmény alkotta, amelyet az erózió faragott egyre laposabbá, míg végül kibontakozott mai, szinte tökéletes koncentrikus mintázata.

A szem legelső légi felvételei az 1950-es évekből származnak, és azóta is az egyik legkülönlegesebb pontja a Föld térképének. Sokan pedig az elveszett városhoz, Atlantiszhoz kötik. De miért is?
Image
Fotó: GLF Media/Shutterstock
Az elveszett birodalom

A Szahara nem mindig volt sivatag. Legutóbbi zöld időszaka alig 5–15 ezer éve ért véget. Ekkor tavak, folyók és erdők borították a manapság már kopár térséget. Platón leírása szerint Atlantisz Kr. e. 9500 körül süllyedt el, vagyis éppen abban az időszakban, amikor a Szahara még nedves, élhető környezet volt.

A párhuzamok folytatódnak tovább. Platón a legendás várost koncentrikus gyűrűkre épülő településként írta le, amelyet hegyek szegélyeztek és a nyílt tengerhez csatorna kötötte. A Live Science arról számol be, hogy Richat-képződmény nyugati oldalán valóban találtak egy egykori vízfolyásra utaló geológiai nyomot, amely egyenesen az Atlanti-óceán irányába mutat. A tiszta körvonalak és az időbeli egybeesések így valóban megadták az alapot ahhoz, hogy sokan a Szahara szemét Atlantisz elveszett városával azonosítsák.

A tudomány azonban jóval óvatosabb. Régészeti bizonyítékokat soha nem találtak, a térségben semmiféle város vagy kikötő nyoma nem került elő. A legtöbb kutató szerint Platón története inkább filozófiai példázat volt, mintsem földrajzi leírás.