2025-08-27
Egy új kutatás átírhatja a Szahara éghajlatával kapcsolatos elméleteket
A Szahara nevének hallattán legtöbben végtelen homokra, szikár sziklákra és perzselő hőségre gondolunk. A világ legnagyobb sivataga a felszínen valóban ősi és változatlan tájnak tűnik. A kutatások azonban egyre inkább azt bizonyítják, hogy a történelem során sokszor átalakult, sőt, egyes korszakokban kifejezetten vízben gazdag,termékeny régiónak számított.
Egyes tudósok már régóta tényként kezelik, hogy az utolsó jégkorszak után a világ legnagyobb kiterjedésű sivatagaként ismert Szahara hatalmas szavannává alakult. Ekkor nőséges növényzet, vadállatok sokasága és emberi közösségek jellemezték a területet. Ezt az időszakot a holocén afrikai nedves periódusnak (AHHP) nevezik, amely nagyjából 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és 6 ezer évvel ezelőtt ért véget.
A csádi Tibesti-hegységben, a Szahara legmagasabb vonulatán ugyanis egy új kutatás eddig ismeretlen bizonyítékokkal állt elő. A hegység egyik legkülönlegesebb krátere, a teda nyelven Doon Orei, a világban inkább Trou au Natron néven ismert mélyedés, egykor hatalmas tó volt. Becsülhetően 330 méter mélyre és 40 négyzetkilométeres kiterjedésre is nőhetett. A tó medrében talált növényi maradványok és apró vízi organizmusok izotópos vizsgálata arra utal, hogy a térség sokáig bővelkedett vízben – sokkal tovább, mint korábban gondolták.
A kutatók szerint a Tibesti északi lejtőin körülbelül 7 ezer évvel ezelőtt is akár tízszer annyi eső eshetett, mint a környező síkságokon. A kiszáradás csak 6500 évvel ezelőtt indult meg, és további ezer év alatt gyorsult fel. Ez azt jelenti, hogy miközben a Szahara nagy része már kopárrá vált, a hegyvidék egyes részei még mindig alkalmasak maradtak az emberi megtelepedésre. A bizonyítékok inkább arra utalnak, hogy a csapadék a Földközi-tenger felől érkezhetett: északkeleti szelek hozták a felhőket, amelyek a Tibesti csúcsainak ütközve adták le terhüket. Ez magyarázza, miért maradt a Trou au Natron gyakran vízzel teli, míg a délebbi Era Kohor-tó sokkal hamarabb kiszáradt, idézi a tanulmányt az IFLScience cikke.
