3 teljesen elszigetelt törzs, amiről még ma is keveset tudunk 3 teljesen elszigetelt törzs, amiről még ma is keveset tudunk
A kép csak illusztráció
Fotó: Melissa Askew/Unsplash

2025-04-11

  • Drive
  • Outdoor
  • 3 teljesen elszigetelt törzs, amiről még ma is keveset tudunk

3 teljesen elszigetelt törzs, amiről még ma is keveset tudunk

A modern világban valószínűleg egyáltalán nem gondolnánk, hogy léteznek olyan helyek a világon, amelyek lakóinak köze sincs az általunk ismert mindennapokhoz. Pedig még ma is több mint 100 olyan törzs létezik, amelyek tagjai távol élnek a civilizációtól és a külvilág bárminemű hatásaitól. De mit tudunk róluk és hol élnek az ilyen törzsek?

Ahhoz, hogy elszigetelt törzsekről beszéljünk, először érdemes meghatározni, hogy mit jelent az, ha egy adott törzs még „nem vagy szinte alig érintkezett másokkal". A Survival International őslakosok és törzsi népek jogaiért küzdő szervezet szerint ebbe a kategóriába csak olyan érintetlen törzsi népek tartoznak, „amelyek kerülik a kapcsolatot a kívülállókkal". Ezek lehetnek egész népek vagy nagyobb törzsek alcsoportjai is.

A mascho pirók

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

mashco piro törzs főleg Peru délkeleti részén, az Amazonas esőerdejének távoli régióiban él. A feltételezések szerint a törzs legalább 750 tagból áll, ezzel pedig őket tartjuk a világ legnépesebb törzsi csoportjának. Történetükhöz hozzátartozik, hogy a 19. század végén a gyarmatosítók majdnem teljesen leszámoltak velük: eltulajdonították földjeiket, a tagokat pedig erős bántalmazás mellett rabszolgasorsba taszították, néhányukat egyenesen meggyilkolták. Emiatt nem meglepő, hogy a mascho pirók nem éppen bizakodóak a külvilággal szemben. 

Néhányan mégis túlélték ezt a tragikus időt, jelenleg viszont sajnos a helyi (sokszor illegális) fakitermelés és az erdőirtás miatt ismét veszélyben van sorsuk.
A kawahivák

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

kawahivák a brazil Amazonas területén élnek, ahol vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak. Úgy tudjuk, hogy táplálékként főleg párosujjú patásokat, majmokat és madarakat használnak, de erdőkből származó gyümölcsöket és dióféléket is fogyasztanak. Ennél többet azonban nem sikerült kideríteni róluk, ezeket is csak a kutatók bontogatták vissza a hátrahagyott emlékekből. Szerintük korábban a kawahivák nem vándorló életmódot folytatott, az elhagyatott tisztások ugyanis arra utalnak, hogy egykor állandóbb településeik is lehettek.

Mivel azonban a Rio Pardo területén található földjeikre gyakran betörtek, valamint mivel a fakitermelés és az állattenyésztés terjeszkedése miatt többször is meggyűlt a bajuk a külvilággal, ezért félve a civilizáció kegyetlenségétől, a kawahiváknak jelenleg nincsen állandó központjuk, ehelyett a betolakodók elől egyik helyről a másikra menekülnek.
Szentinelézek

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

szentinelézek a világ talán legismertebb érintetlen törzse, és mivel elég agresszívan viselkednek a betolakodókkal, ezért nagyon keveset tudunk róluk. A törzs – amelynek feltehetőleg közel 100 tagja él – az Indiai-óceánban található, apró Északi-Szentinel-szigeten lakik. Míg máshol a vadon élő törzsek találkozhatnak szomszédos népekkel, náluk nincs így – tekintettel arra, hogy sziget lévén nincs szomszédjuk. 

Ők a világ legelszigeteltebb törzse, mert még szomszédaik sincsenek. A legtöbb érintetlen törzs rendelkezik szomszédokkal, akikkel esetleg valamiféle kereskedelmet folytatnak, vagy összefutnak az erdőben, de a szentinelézeknek tényleg nincs senkijük

 – idézi az IFLScience Sophie Griget, a Survival International vezető kutatási és érdekvédelmi munkatársa. Mindezt persze indokolja barátságtalan hozzállásuk: amikor egyes kutatók vagy hittérítők megpróbáltak kapcsolatba lépni velük, jellemzően nyílvesszőkkel találkoztak, amelyek sokszor halálos sebeket ejtettek rajtuk.