A rejtélyes vasoszlop, amin 1600 éve nem fog a rozsda A rejtélyes vasoszlop, amin 1600 éve nem fog a rozsda
A Kuvval-ul-Islam vasoszlopja, Új-Delhi, India
Fotó: C C Lathish, Shutterstock

2025-06-06

  • Drive
  • Tech
  • A rejtélyes vasoszlop, amin 1600 éve nem fog a rozsda

A rejtélyes vasoszlop, amin 1600 éve nem fog a rozsda

A vasról a legtöbben tudjuk, hogy az időjárás viszontagságai eléggé megviselik: a kerítések például ezért könnyen berozsdásodnak és az autókra is vigyázni kell. Létezik azonban egy rejtélyes, több mint 1600 éves szerkezet, ami bár vasból készült, de sosem rozsdásodott be. 

Az India északi régiójában található Új-Delhi egyik legismertebb látnivalója az UNESCO világörökséghez tartozó Kutub Minár minaret. Itt azonban nemcsak a minaret az érdekes, hanem a Kuvval-ul-Islam mecset udvarán magasodó vasoszlop is: ezt valamikor a 10. és a 13. század között húzták fel, és különlegessége, hogy azóta sem láthatunk rajta egyetlen rozsdafoltot – pedig sem a napsütés sem pedig az eső nem kímélte. 

Persze gondolhatnánk, hogy az Eiffel-torony és a hozzá hasonló vasépítmények is valahogyan kibírták eddig, de a hozzájuk hasonló modern szerkezetek nem önmaguktól ilyen ellenállók, hanem azért, mert egy speciális, rozsdásodás ellen használt festékkel kezelik őket.  Az ősi indiai oszlopon viszont értelemszerűen még nem alkalmaztak ilyen technikákat, éppen emiatt is vizsgálta rejtélyét tudósok sokasága az elmúlt évszázadban.

Image
A Kuvval-ul-Islam vasoszlopja, Új-Delhi, India
Fotó: b-hide the scene, Shutterstock
A rejtély már 1912 óta foglalkoztatja a kutatókat, rájönni viszont csak 2003-ban sikerült titkára: az India Tudományintézet (IIT) munkatársai ugyanis kimutatták, hogy az oszlop szerkezete rengeteg foszfort tartalmaz. A modern vassal ellentétben viszont szinte teljesen hiányzik belőle a kén és a magnézium.

Ahogy azt a Current Science folyóirítban megindokolták, az oszlop rozsdamentességét az is elősegítette, hogy még egy hagyományos, úgynevezett kovácshegesztéses technológiával készült. E során a vasat először jelentősen felhevítik, majd kalapálni kezdik, így pedig nem távozik belőle a foszfor. A magas foszfortartalom és az alacsony mésztartalom ezt követően lehetővé tette, hogy egy vasból, oxigénből és hidrogénből álló réteg („misawite”) képződjön az oszlop felületén, ami további védelmet biztosított számára a rozsdásodás ellen.

(Forrás: CNN)