Hajóval lehet csak eljutni ebbe a faluba, ahonnan félévente elköltöznek a lakók

A Hormuzi-szoros partján, kopár hegyek és a tenger közé szorulva találjuk Kumzart. Omán legészakibb településére nem vezet közút, a látogatók jellemzően Khasabból, motorcsónakkal érkeznek, az út pedig körülbelül egy órát vesz igénybe.

A meredek hegyoldalak szinte közvetlenül a tengerből emelkednek ki, a házak pedig egy keskeny partszakaszon sorakoznak. A helyiek életében évszázadok óta fontos szerepet tölt be a tenger: a halászat, különösen a szardínia- és tonhalfogás, ma is jelentős megélhetési forrás, de kecskéket is tartanak. Bár a falu elszigetelt, iskola, üzletek és mecsetek is működnek itt.

Kumzar életét nem csupán a nehéz megközelíthetőség, de a rendkívüli hőség is meghatározza. A legforróbb hónapokban a település szinte kiürül, mivel a családok Khasabba költöznek. A városban külön negyed is kialakult számukra: sokan a tengerpart közelében fekvő Harat al-Kumzari területén élnek ezekben a hónapokban. Április végén, május elején szállnak hajóra szállnak, és a nyarat a Harat al-Kumzari nevű negyedében töltik.

A költözés a helyi gazdasághoz is kapcsolódik: míg a szardíniaszezon a hűvösebb hónapokra esik, Khasab környékén nyáron zajlik a datolya betakarítása, amelyben sok kumzari is részt vesz. A forró időszak végén visszatérnek Kumzarba, és kezdődik az újabb halászati szezon.

Kumzar kulturális különlegessége a kumzari nyelv, amely a délnyugati iráni nyelvek közé tartozik. Az évszázadok során jelentős arab hatás érte, de angol és portugál eredetű szavak is bekerültek a szókincsébe.

A nyelvet mintegy négy-ötezer ember beszéli, ezért veszélyeztetettnek számít. A fiatalabb generációk körében egyre inkább az arab kerül előtérbe, így a kumzari első nyelvként való használata fokozatosan visszaszorul.