Észak-Európától több ezer kilométerre is bukkanhatunk viking emlékekre

Isztambul egyik legismertebb épületében olyan nyomokat találunk, amelyek első pillantásra aligha illenek a Hagia Sophia monumentális falai közé. A márványba karcolt rúnák több mint ezer éve kerülhettek oda, és arról árulkodnak, milyen messzire jutottak el a skandináv harcosok és kereskedők.

Beállíthatod oldalunkat preferált forrásként a Google Keresőben

A vikingek jóval nagyobb területet jártak be, mint amit ma Skandináviával azonosítunk: megfordultak Észak-Amerikában, a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten is. Utazásaik egyik különös emléke Isztambulban, légvonalban is több mint kétezer kilométerre északi hazájuktól maradt fenn.

A Hagia Sophia déli karzatának egyik márványlapján 1964-ben Elisabeth Svärdström svéd rúnakutató fedezett fel egy megkopott feliratot. A jelek jelentős része már olvashatatlan volt, egy „ftan” betűsor azonban kivehető maradt. A kutató szerint ez a Halfdan skandináv név része lehetett.

A felirat pontos jelentését nem ismerjük, ezért a gyakran idézett „Halfdan itt járt” fordítás inkább szemléletes értelmezés. Annyi viszont biztos, hogy valaki rúnákat vésett a márványba. 1975-ben ugyanazon karzat északi részén egy második feliratot is találtak, amelyet később úgy értelmeztek, hogy „Ári készítette [a rúnákat]”.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

Ezt is olvasd el! Mintegy 25 ezer éves emberi emlékeket fedeztek fel egy ausztrál barlangban

De mit kerestek itt a vikingek?

A Hagia Sophia akkoriban még keresztény székesegyház volt. Mai formájának elődjét I. Justinianus bizánci császár uralkodása alatt, 537-ben szentelték fel, és csak Konstantinápoly 1453-as oszmán elfoglalása után alakították mecsetté. 1935-től múzeumként működött, 2020-ban pedig ismét mecset lett.

A skandinávok és a Bizánci Birodalom között eközben évszázadokon át szoros kapcsolat alakult ki.

A Balti- és a Fekete-tenger közötti folyókon közlekedő rusz harcosok 860-ban még Konstantinápolyt támadták, később azonban skandináv származású katonák is szolgáltak a bizánci császárok mellett. Közülük kerültek ki a híres varég gárda tagjai, az uralkodók elit testőrei.

Így nem csoda az IFLScience szerint, hogy a Hagia Sophia rúnáit gyakran hozzájuk kötik, bár ezt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni: kereskedők, követek és más északi utazók is eljuthattak Konstantinápolyba. Bárki is ragadott annak idején valamilyen éles tárgyat, a gesztus meglepően modernnek hat. Több mint ezer évvel ezelőtt valaki ugyanazt akarta közölni az utókorral, amit az emberek azóta is előszeretettel írnak a falakra: itt jártam.

Olvasd ezt is!