2024-09-01
Már az ókori rómaiak is szerették, ma világszerte odavannak ezért az édességért
Akár édesen, akár sósan fogyasztjuk, a gofri egyike a legegyszerűbb, mégis legfinomabb édességeknek.
Ma már rengeteg variációja létezik a gofrinak, azt azonban kevesen tudják, hogy ez a palacsintaszerű finomság nem a modern világ találmánya. A szakértők szerint a gofri eredete ezer évnél is régebbre nyúlhat vissza: Giorgio Franchetti, a Dining With The Ancient Romans című történelmi gasztrokönyv szerzője úgy véli, hogy az étel eredetileg az ókori Rómából indult hódító körútjára.
Franchetto szerint a gofri nagy valószínűséggel az ókori, crustula nevű étel leszármazottja. A rómaiak imádták ezeket a kisebb, édes kekszeket, melyek kívülről ropogósak, belül pedig omlósak voltak.
Arra vonatkozóan nincsenek feljegyzések, hogy milyen formájúak voltak ezek a sütemények, de Franchetti véleménye szerint laposak voltak, a tésztához pedig ugyanazokat az alapvető hozzávalókat használták, mint amik a mai gofrikhoz szükségesek.
A szakember kutatása során arra jutott, hogy a crustula feltehetően a görögök olívás-fügés édes kenyeréből (panis obelius) nőtte ki magát, melyet két forró vaslap között készíthettek el és főleg a dionüszoszi ünnepségek alatt fogyasztották.
További európai finomságok: Európa, édesem!
A crustula elkészítése nem volt túlságosan bonyolult, általában lisztből, mézből és valamilyen zsiradékból keverték össze. A gofrihoz napjainkban főleg vajat használunk, a rómaiak viszont nem annyira szerették azt, nemkívánatos melléktermékként tekintettek rá, melyet sokkal inkább alkalmaztak a kozmetikumokban.
Franchetti megemlíti, hogy a crustula idővel külön utcai árusok kínálták, a tanárok pedig gyakran ezzel jutalmazták tanítványaikat. Az édesség csak ezt követően lett igazán népszerű, és tűnt fel gyakran különböző bankettek desszertjei között.
Franchetti szerint a mai gofrira jellemző rácsos forma a középkorban kezdhetett el megjelenni, ekkor ugyanis picit finomítottak az étel elkészítési technológiáján. Kicsit később jelent meg a ferratelle néven ismert keksz is, amit a legtöbben a gofri közvetlen elődjének, illetve a crustula utódjának tartanak.
Ezeken már jól látszódtak a rácsos minták, melyeket egy-egy speciálisan dombornyomott vaslappal értek el.
Olvasd el ezt is: Az amerikai édes csodafánk
A crustula később Európa különböző pontjaira, ahol a Római Birodalom bukásának idejére már szerves részét képezte az egyes területek gasztronómiájának. A középkorban a fontos kereskedelmi útvonalakon keresztül juthatott el a Közel-Keletre, az Újvilágba (Amerikába) pedig feltehetően a holland gyarmatosítók vitték el az 1600-as években.
