2026-09-27
Ebből a szüreti alapanyagból készül a görögök egyik legősibb desszertje
A frissen préselt szőlőmust Görögországban nem csak a borkészítéshez fontos, nyár végén és ősszel ugyanis egy évszázadok óta ismert desszert alapanyagává is válik. A moustalevria fahéjas, sűrű szőlőpuding, amelynek története egészen az ókorig nyúlik vissza, elkészítéséhez pedig mindössze néhány egyszerű hozzávalóra van szükség.
Görögország ősszel is izgalmas úti cél, ráadásul ekkor érkezik el a moustalevria szezonja is. A puding alapja a még erjedésnek nem indult friss szőlőmust, amelyet liszttel sűrítenek, majd fahéjjal és más fűszerekkel ízesítenek. A végeredmény tömör, kissé zselés állagú desszert, amelynek ízét elsősorban a szőlő természetes édessége adja.
Története egészen az ókori Görögországig vezethető vissza: a TasteAtlas szerint már ebben az időszakban is ismerték a szőlőléből és lisztből készített, oenouta nevű édességet. A recept később, a bizánci korban sem tűnt el, és ekkor honosodott meg a moustalevria elnevezés is.
A desszert a mai napig szorosan kötődik a szürethez. Hagyományosan akkor készítik, amikor a szőlőt leszedik és kipréselik, vagyis nyár végén és kora ősszel. Korábban a frissen kinyert mustot a főzés előtt külön eljárással tisztították meg: hevítés közben fahamut vagy lúgos földet adtak hozzá, hogy a szennyeződések a felszínre kerüljenek, majd ezeket eltávolították.
A moustalevria receptje vidékenként eltérhet. Egyes görög szigeteken búzaliszt helyett durvább búzadarát használnak, amitől a desszert szilárdabb lesz, így szeletekre is könnyebben vágható. Máshol rózsamuskátli levelével, narancsvirágvízzel vagy masztixszal illatosítják. Tálaláskor általában dió, pirított mandula vagy szezámmag kerül a tetejére, valamint egy kevés fahéj. Régebben arra is volt módszer, hogy jóval tovább megőrizzék: a kész pudingot a napon kiszárították, így akár hónapokon keresztül, egyes esetekben egy évig is eltartható maradt.

- 1,2 l szőlőmust;
- 100 g finomliszt;
- 35 g kukoricakeményítő;
- 2 evőkanál méz vagy szőlőmelasz;
- ¼ teáskanál őrölt fahéj.
A tetejére:
- darált dió, pirított mandula vagy pirított szezámmag;
- őrölt fahéj.
- A lisztet és a kukoricakeményítőt keverjük össze egy tálban. A mustból körülbelül 250 millilitert fokozatosan adjunk hozzá, miközben folyamatosan keverjük, hogy teljesen csomómentes masszát kapjunk. Ezután egy finom szűrőn is szűrjük át.
- A maradék mustot öntsük egy lábasba, adjuk hozzá a fahéjat és a mézet vagy szőlőmelaszt, majd melegítsük, de ne forraljuk fel. Vegyük közepesen alacsonyra a hőfokot, és folyamatos keverés mellett lassan dolgozzuk bele a lisztes keveréket.
- Folyamatos keverés mellett főzzük tovább, amíg a massza besűrűsödik, fényessé válik, és enyhén zselés állagot kap. Ehhez nagyjából 15-20 percre lesz szükség.
- Osszuk kisebb tálkákba, hagyjuk szobahőmérsékleten kihűlni, majd tegyük hűtőbe 4-6 órára. Tálaláskor szórjuk meg dióval, mandulával vagy szezámmaggal, végül egy kevés fahéjjal.
Olvasd ezt is!


