Rendkívül tápláló, mégis alig eszi valaki ezt a babfajtát

Az indiai és kínai konyha egyik alapélelmiszere, de nem az íze ennek a kizárólagos oka, hiszen egészségre gyakorolt hatása miatt is különleges. A hagyományos gyógyászat méregtelenítő és tisztító hatása miatt nagyra tartja, a modern táplálkozástudomány pedig azért, mert az egyik legteljesebb növényi fehérjeforrás: 100 grammja közel 24 gramm fehérjét tartalmaz, miközben zsírtartalma alacsony, és bővelkedik B-vitaminokban, vasban, magnéziumban és káliumban.

A mungóbab igazi könnyedséget visz az étrendbe. A hagyományos babfélékkel ellentétben nem puffaszt, így azok is bátran fogyaszthatják, akik érzékenyebb emésztésűek.

Főzve alig 20–25 perc alatt elkészül, és akár levesek, curryk, egytálételek vagy saláták főszereplője is lehet. Csíráztatva pedig ropogós, friss és tápláló alapanyaggá válik. Nem csoda, hogy a távol-keleti konyhákban mindenhol megtalálható.

Külön érdekesség, hogy ez a szerény hüvelyes a környezet számára is áldás: képes megkötni a levegő nitrogénjét, így természetes módon gazdagítja a talajt, és kevés vízzel is beéri. Emiatt egyre több fenntartható gazdaság fedezi fel újra, sőt, az űrkutatásban is vizsgálják mint lehetséges tápanyagforrást hosszú távú űrutazásokhoz – gyors növekedése és magas tápanyagtartalma miatt.