Ez áll a világ egyik legfurább sajtja mögött, amit lekvárral falnak ma is a norvégok

A brunost, vagyis „barna sajt” első ránézésre hasonlít a klasszikus sajtokra, de íze egészen más. Félkemény állagú, és a legtöbben édeskés-karamelles ízként írják le, ami elsőre talán meglepő egy sajttól – de pont ez adja a különlegességét. A norvégok nem szendvicsbe vagy tésztára reszelik, hanem gofrira, lekváros kenyérre teszik, sőt, húsos mártásokhoz is szívesen használják, ahol enyhe édessége ellensúlyozza a sós ízeket.

Ezt a tejsavót órákon át forralják, míg a benne lévő tejcukor karamellizálódik, és sűrű, barna masszává válik. Lehűtve és formázva ebből lesz a brunos, ami a karamellizálódott tejcukornak köszönheti jellegzetes színét és ízét.

A norvég boltokban több változata is kapható. A Gudbrandsdalsost a legismertebb, amely tehén- és kecsketej keverékéből készül, gazdag, telt ízzel. A Fløtemysost viszont csak tehéntejből készül, lágyabb, krémesebb változat – a gyerekek kedvence. A brunos ízvilágát gyakran a dulce de leche sós változatához hasonlítják a Forbes szerint: édes, de nem tolakodóan, inkább mély és selymes, egy csipetnyi karamellával.