Szuperélelmiszer, mégis káros az emberiségre – mi ez?

A közösségi médiában és a modern konyhákban egyaránt rendkívül népszerű lett az elmúlt években az avokádó. Ez részben annak is kösznöhető, hogy fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár. A húsban található egyszeresen telítetlen zsírsavak támogatják a szív- és érrendszert, vitaminjai – K, E, C és B6 – mellett folsavat és sok káliumot szintén tartalmaz, amely a vérnyomás szabályozásában fontos. Magas rosttartalma az emésztést segíti, luteinje a szem egészségét védi. Ráadásul glutén- és laktózmentes, így sokféle diétába illeszthető.

Az avokádó Közép-Amerikából származik, ahol már a maják és aztékok is termesztették. Ma a világ legnagyobb termelője Mexikó, amely a globális export harmadát adja, de jelentős ültetvények működnek Peruban, Chilében, Kolumbiában, Izraelben, Dél-Afrikában és Spanyolország déli részén is.

Egyetlen kilogramm előállítása ugyanis ezer-kétezer liter vizet is igényel, ami különösen aszály sújtotta régiókban vezet komoly gondokhoz, olykor falvak maradnak ivóvíz nélkül a termelés miatt. Nem véletlen, hogy a „zöld arany” elnevezést kapta – utalva a kőolajhoz hasonló környezetterhelésre. Ezentúl a probléma társadalmi vetülete sem elhanyagolható a Magyar Mezőgazdaság elemzése szerint: Mexikó egyes térségeiben a bűnszervezetek védelmi pénzt követelnek a gazdáktól, sőt az illegális erdőirtások is mindennapossá váltak az ültetvények bővítése érdekében.