A palacsinta ikertestvére, ami most újra divatba jöhet – íme a lievanec! A palacsinta ikertestvére, ami most újra divatba jöhet – íme a lievanec!
Illusztráció
Fotó: Maksimov Andrey 1984/Shutterstock

2026-09-10

  • Drive
  • Gasztro
  • A palacsinta ikertestvére, ami most újra divatba jöhet – íme a lievanec!

A palacsinta ikertestvére, ami most újra divatba jöhet – íme a lievanec!

A lievanec (magyarul tarkedli) valahol a palacsinta és a fánk között félúton helyezkedik el. Kicsi, puha, kissé vastag, élesztős tésztából készül, és hagyományosan lekvárral, porcukorral vagy más édes feltéttel kerül az asztalra. Régebben gyakran speciális, mélyedésekkel kialakított serpenyőben sütötték, ettől kapta jellegzetes, szabályos formáját.

A sütemény a cseh és a szlovák konyhában egyaránt régóta ismert. A Monarchia idején pedig még inkább elmosódtak a gasztronómiai határok: a receptek Bécs, Prága, Pozsony, Budapest és a vidéki háztartások között is könnyen vándoroltak. Nem meglepő, hogy ugyanannak az édességnek több neve és helyi változata alakult ki.

A lievanec különösen a 19. század végén és a 20. század elején volt népszerű. Egyszerű alapanyagokból készült – lisztből, tejből, tojásból és élesztőből –, mégis laktatóbb és ünnepibb fogásnak számított, mint egy vékony palacsinta. Gyakran került az asztalra egy tartalmas leves után, második fogásként, főleg pénteken vagy szombaton.

Sok háztartásban a hozzá való nehéz öntöttvas sütő is alapfelszerelés volt. Ahogy azonban ezek az edények lassan eltűntek a konyhákból, a lievanec csakugyan háttérbe szorult.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

Újra divat lehet

Most viszont ismét egyre többen fedezik fel. A régi családi receptek, a retró desszertek és a közép-európai konyha újrafelfedezése új életet lehel ebbe az egyszerű édességbe. A Vince szerint nem véletlenül: kevés hozzávaló kell hozzá, gyorsan elkészül, és lekvárral tálalva pontosan azt a nosztalgikus, otthonos ízt hozza, ami miatt generációkon át kedvelték.

Hozzávalók
  • 300 g finomliszt
  • 500 ml tej
  • 1 tojás
  • 10 g friss élesztő
  • 25 g cukor
  • 1 csipet só
  • kevés olaj a sütéshez
  • lekvár és porcukor a tálaláshoz
Elkészítés
  1. Az élesztőt keverjük el kevés langyos tejjel, egy csipet cukorral és kevés liszttel, majd hagyjuk néhány perc alatt felfutni.
  2. A maradék lisztet tegyük egy tálba, adjuk hozzá a tojást, a cukrot, a sót, a felfuttatott élesztőt és fokozatosan a tejet.
  3. Keverjük simára: a tésztának sűrűbbnek kell lennie a hagyományos palacsintatésztánál, de továbbra is könnyen kanalazhatónak.
  4. Takarjuk le, és meleg helyen hagyjuk kelni körülbelül 30 percig.
  5. Ezután egy tapadásmentes serpenyőt kenjünk ki vékonyan olajjal. Kanalazzunk bele kisebb adagokat a tésztából, majd közepes lángon süssük mindkét oldalukat aranybarnára.
A kész desszertet hagyományosan lekvárral és porcukorral kínálják, de friss gyümölccsel vagy más édes feltéttel is tálalhatjuk.